50727. lajstromszámú szabadalom • Füstfogóval ellátott ívlámpa

— 2 — mosak. Az azonban a találmánynak nem lényeges túlajdonsága. Az (A, B) alkotó a (C, D) lámpatengelyhez tetszés szerint hajolhat úgy, hogy a füstkamra kúpos kiképzésűvé lesz, mint például a 2. és a 8. ábrában. A lejtős alkotójú füstkamra, különösen a vízszintes koronghoz közeledő alakú (2. ábra), tapasztalás szerint lényegesen fokozza a füstkamra hatását. A gázok tisztulása tökéletesebb annak következtében, hogy a hűtőfölület és a legnagyobb hűtési zónában a keresztmetszet nagyobbodik és ezzel a gázok áramlási sebessége kiseb- | bedik. A füstrészek leüllepedésének megkönnyítésére a füstfogóban a gázok irányváltoztatását előidéző terelő bordák, vagy más hasonlók és a füstkamra külső felületén a hűtést fokozó hűtőbordák és más hasonlók is alkalmazhatók. Mindezekben az esetekben és az alább ismertetendő elrendezéseknél is a füstkarara fenekes reflektornak képezhető ki. Erre legalkalmasabb, ha a 2. ábrában ábrázolt füstkamra a 3. ábrában feltüntetett módon kúposán kiszélesítettik. Célszerű továbbá a füstkamra alsó része és a lámpagolyó belseje között egy vagy több (h) csövecskét alkalmazni a két térben levő nyomáskülönbségnek kiegyenlítése céljából. E csövek azonban nem okvetlenül szükségesek az új berendezés jó működéséhez. Az ismertetett lámpa továbbá tökéletesíthető azzal, hogy az (e) terelőfelületek szélein ugyanolyan toldalékperemet alkalmazunk, mint a füstkamra fenekénél (b-nél), A 4. és 5. ábrákban a (d és f) peremek erre kiviteli például szolgálnak. Ha ilyen toldalékperemeket a füstkamra fenekén és a (e) terelőfelületen együtt alkalmazunk, mint az a 6. ábrában (b és d-nél) látható, akkor egy injektorszerű elrendezést nyerünk. Ez esetben az ívből feláramló gázok a (b és d) által képezett (g) csatornán áthaladva, szívó hatást fejtenek ki és a létesülő depresszió a gázáramlást lényegesen fokozza. Mérsékeltebb nivóhatás érhető el, ha csak egy felületet hosszabbítunk meg. így például a 7. ábrá» ban feltüntetett elrendezésnél (k) csatornában szívóhatás lép fel, ámbár csak a füstkamra feneke van meghosszabbítva. Az 1—3. ábrákban feltüntetett (h) nyomáskiegyenlítő csövecskék e javítások hatását sem elő nem mozdítják, sem pedig nem rontják. Az itt tárgyalt lámpáknál lényeges előnynyel jár, ha az elektródákat és az ívet körülfogó (i) henger alsó részét a fénypont alatt fokozatosan megszűkítjük. E szűkítés a henger alsó részének teljes zárásáig fo-I kozható. Ennek következtében a lámpagolyó belső felületének és a (i) henger külső felületének befutódása gyakorlatilag megszűnik, míg a henger belsejének befutódása feltűnően csökken. Ez elrendezésnél a henger egyenes alsó része okozta zavaró fénytörés és fényvisszavetés megszűnik, ezáltal a fényelosztás egyenletesebb és a befutódás csökkenése következtében a fénykihasználás nagyobb lesz. Végül a korlátolt légáramlás miatt az elektródok fogyása csökken úgy, hogy a lámpa sokáig égő lámpává lesz. Ha a henger alul teljesen, vagy majdnem teljesen záródik, akkor az üveg befutódása még jobban csökkenthető a füstkamra és a burává alakított henger alsó része között létesített nyomáskiegyenlítő összeköttetés által, ami csövecskék segélyével eszközölhető. A nyomáskiegyenlítés a gázkeringés egyenletességét és folytonosságát mozdítja elő. A csövecskék árnyékának kisebbítése végett a csöveket lapos szelvénnyel készíthetjük. A 8. ábra egy alul még kis (1) nyílással biró burás lámpa kiviteli példáját mutatja. A 9. ábrában feltüntetett kivitelnél a bura alul teljesen zárt és a nyomás kiegyenlítésére (m) csövecskék vannak a (i) bura alsó része és a (a) füstkamra közé iktatva. Ezeknek a csöveknek a rendeltetése lényegileg csak a nyomások kiegyenlítése a zárt térben, eltérően más ismeretes szerkezetektől. Alkalmazásuk nem okvetlenül szükséges és akár mellőzhetők, akár pedig több kis szelvényű csövecskére oszthatók. A füstgázok tisztítása nem feladatuk, sőt elkerülendő, hogy bennük lerakodás jöjjön létre.