50693. lajstromszámú szabadalom • Pulzátor pneumatikus fejőberendezésekhez

var szolgál, (52) [4, ábra] kenőszelence, mely a tolattyú és (33) lemez kenésére szolgál. A 6. ábrán a pulzátor és a fejőberendezés összefüggése látható. Az erre választott példánál kettős fejőszerszámot alkalmazunk, melyek belső rekesze (a tőgybimbóhüvely) állandóan a fejőedényben Uralkodó vákuum hatása, a külső rekesz pedig a pulzátorszelep működése következtében fölváltva a munkavezetékben uralkodó vákuum és a külső levegőnyomása alatt áll. Eme rajzon (61) a munkavezeték, melynek minden fejőhelynél egy-egy (62) csapja van, ehhez kapcsoljuk a (63) fejőedényt, illetve a (2, 3, 27) pulzátort a (64) födelén alkalmazott (65) cső útján. A tömítve zárt fejőedényt a (62) csap nyitása által evakuáljuk, mikor a szívóhatás az ugyancsak a (64) födélhez kapcsolt (66) tömlők útján a (67) gyűjtőkbe terjed át, melyek négy-négy {68) támaszték útján (a rajzon csak kettő látható) a négy fejőszerszám belső (69) rekeszével közlekedik, melynek (75) külső tere egy tömlő, a (74) gyújtótér és (731

) tömlő útján van a (60) hengerrel kapcsolva, melyben a (7) dugattyúrúdhoz kapcsolt (6) dugattyú mozog úgy, hogy a fejőszerszám (75) külső terében uralkodó nyomás a (60) hengerben uralkodó nyomástól függ és a rugalmas <75) fal a tőgybimbóra változó nyomást gyakorol. A csatolt rajzon az alkalmazott nyolc fejőszerszám közül csak kettő látható. A (65) cső a (24) és (70) elágazások útján egyrészt a (27) tokkal, (illetve a pulzátor (4) munkaterével) és másrészt [a (71) nyílások útján] a (60) hengerrel van kapcsolva. A tolattyú működése következtében a (6) dugattyú a föntebb leírt módon fölváltva emelkedik és lesülyed. Az első esetben a (6) dugattyú az ábrázolt helyzetét foglalja el, melynél a tokba betorkoló két <72) csatorna fölött foglal helyet és a (73) légvezetéket elzárja. A (72) csatorna a (731

) tömlők útján a (74) gyűjtőkkel és ezek útján a -fejőszerszán^k külső (75) rekeszeivel van összekötve és így a (76) fal nyomás alatt nem áll, tehát a tőgybimbó szabadon kiterjedhet és abba a tőgyből tej juthat, míg a (6) dugattyú mély helyzeténél a (731

) tömlőbe a (73) furatokon külső levegő jut, ez a (76) falra és így a tőgybimbóra nyomást gyakorol és ebből a tejet a (67) gyűjtőbe nyomja, honnan a (63) fejőedénybe jut. A (6) dugattyú, illetve a pulzátor hatása alatt tehát a fejőszerszámok külső (75) rekeszei, illetve a (731

) tömlők és a (60) hengernek evvel közlekedő részei fölváltva [a (71) nyíláson] a (61) munkavezeték és (65) cső szívóhatásának és [a (73) nyíláson] a külső levegő hatásának vannak kitéve. A rugalmas tőgybimbóhüvelyek (76) falak és az ebben lévő tőgybimbók tehát fölváltva kiterjednek és összenyomatnak és az ekként kifejt tej a (68, 67) és (66) vezetéken a fejőedénybe jut. A (66) tömlők (77) csatlakozásai célszerűen ellenőrző ablakokkal vannak ellátva, hogy a tej lefolyását megfigyelhessük. A szelepnek és tolattyúnak természetesen nem kell függélyes irányban mozognia, mozoghat vízszintes vagy ferde irányban is. A szelep berendezésének és elrendezésének megfelelően a tej- vagy- légvezetéket, vagy mindkét vezetéket szabályozhatja. Hogy a pulzátor hatása helyzetétől és nagyságától, továbbá a szeleptestek szerkezetétől és céljától lehetőleg függetlenné tegyük, bizonyos esetekben célszerű a tolattyúnak, illetve munkát végző tagnak 7—9 ábrán látható, kettős hatást előidéző kiképezése. A 7. ábrán az (1) membrán befogó (2) és (3) csészét célszerűen (53) süvegcsavarház segélyével erősítjük meg a (27) süvegen. A (3) csésze a (60) hengerrel egy darabot alkothat, míg a (2) csésze a tolattyúberendezés elrendezésére szolgáló (33) tolattyú tükrét viseli. A tolattyú a (33) tolattyútükör felé fordult oldalán két ívalakú (25) és (55) kimaratással ellátott (14) lemezből és a szabad elmozdulásokat végző, a (7) dugattyú rűdról működtetett (12) tolattyúdból áll, mely a tolattyú ugrásszerű átállítását eszközlő alkalmas (39, 41, 43) berendezéssel van fölszerelve.