50688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szövetrostoknak bezsírozására a fonás számára
Megjelent 1911. évi január hó 5-én. MAGY. ^ KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 50688. szám. XIV/a/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék szövó'rbstoknak bezsírozására a fonás számára. j. j. marx cég lambrechtben. A bejelentés napja 1910 március hó 12-ike. Elsőbbsége 1909 julius hó 7-ike. A szövőrostoknak beolajozását vagy bezsírozását, mely előkészítésül szolgál a fonás számára, rendszérint még a régi eljárás szerint, kézzel eszközlik. Ezen eljárás szerint a szövőrostokat, hogy azok hajlékonyakká és fonhatókká tétessenek, egy olajkeverékkel nedvesítik meg, mely olivotlajból vagy oleinből, vízből és szódátoó! vagy szalmiákszeszből és egyéb anyagokból készül. Ezen olajkeveréket jól fölkavarják és fölmelegítik és az öntöző kanna segélyével rétegenkint a padlón szétteregetett rostanyagra öntik, ami hosszú ideig, sok esetben több óra hosszáig tart, amikor is az olajkeverék kihűl és a víz a •megderrnedt olajból kiválik. Ezen megdermedt <eujaak az a sajátsága, hogy az azzal befecskendezett rostnyalábhoz odatapadva marad, míg -a kivált vizet a száraz gyapjú jól fölszívja és az azután elpárolgás útján könnyen eloszlik. Abból a körülményből, begy * rostanyag az olajozó vagy keverő farkason való átbocsátás után minden réseében nedves fogású, azt következtetik, hogy az olaj&everék a rostoknak minden részében jjól eloszlott; ez a következtetés amaban igen téves és a következő fonási műveletnek minden fázisában káros befolyást gyakorol a fonás eredményére. A rostanyag bezsírozására hoztak ugyan már készülékeket is javaslatba, melyek az olajozó farkasnak adagoló padján elhelyezett anyagot például zuhany segélyével fecskendezik be, csakhogy ezek az anyagnak csak külső fölületére hatnak úgy, hogy, miután a rostanyagot a farkas padján 15 egész 30 cm. magasságú rétegben szokás kirakni, az anyagnak 90%-a befecskendezés nélkül marad; ezen hiányos befecskendezést az olajozó farkasnak keverő munkája nem képes oly mértékben kiegyenlíteni, amint azt a gyakorlati követelmények megkívánják. Ezen hátrányt kiküszöbölendő,, a rostanyagot több ízben bocsátják át az olajozó farkason, csakhogy eközben az olajkeverék kihűl, amikor is a víztől különvált olaj, tapadó sajátsága folytán, nem bír többé azzal a képességgel, hogy a rostokon jól eloszoljék. A rostanyagnak az olajozó farkason való többszöri átbocsátása egyébként azzal a hátránnyal jár, hogy a rostok szétszakadnak és így megrövidülnek. Ezen hátrányokat már most a jelen találmány szerint azáltal küszöböljük ki, hogy az olajkeverékkel a rostrétegnek nemcsak fölső fölületét, hanem ezzel majdnem egyidejűleg annak közepét és alsó oldalát is befecskendezzük.