50679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közvetlenűl fűtött kazánok részleges túlhevítésének megakadályozására
továbbá marókáli és marónátron, nátrium- és káliumhydrát, kénsav, szóda, szerves anyar gok oldatai stb. jönnek tekintetbe. Az anyagnak az üzem közben föllépő hőmérsékleteknél nem szabad tartósan föíbomlania, vagy gázalakú állapotban átmenni. Az eljárás bizonyos foganatosítási alakjainál az is szükséges, hogy a befödő anyag a főzendő anyagot egyáltalán ne befolyásolja, az utóbbival ne keverődjék és a kazán legmélyebb helyeit mindenkor kitöltse. A meleget átvivő és szétosztó massza a rendesen szerkesztett kazán fenekét befödő réteg alakjában lehet elrendezve, vagy pedig a kazánt egész terjedelmében vagy csak kettős falura készítjük és a falak között maradó hézagot a föntemlített anyagok egyikévei kitöltjük. Az első kiviteli alaknál a figyelembe jövő, a meleget átvivő (w) anyag, mint azt az 1. ábra mutatja, oly módon van a rendes (a) kazánban elhelyezve, hogy a kazánfeneket befödi és egy közvetlenül a főzendő anyag alatt fekvő réteget képez. Ebben az esetben a választott anyagnak oly fizikai és vegyi tulajdonságokkal kell bírnia, hogy az anyag üzemközben, illetve az üzemközben föllépő hőmérsékletnél is a kazán fenekén maradjon, ne gőzölögjön el, a kazántartalommal s legmagasabb üzemhőmérsékletnél se képezzen vegyületet, egy szóval a főzés egész folyamata alatt változatlanul maradjon. A (w) anyagnak egyszerűen a kazán fenéken, illetve a legmélyebb helyein való szétosztása helyett, a meleget kiegyenlítő anyagot, amint azt a 2. ábra mutatja, egy a fenék részt befödő (r) csőkígyóban is elrendezhetjük. Az eljárás másik változata értelmében előállított készülékek a 3—6. ábrákban vannak föltüntetve. A 3. ábrán egy, az újítás értelmében előállított kazán vázlatos keresztmetszetben van föltüntetve, míg a 4—6. ábrák a kazán változatait és további kiképzéseit mutatják. A 3. ábrán föltüntetett kivitelnél a kazánnak a tűz által érintett összes részei kettős falúak és a két fal között maradó tér könnyen (w) fémmel vagy ötvözöttel, vagy fémvegyülettel van kitöltve. A most említett anyag gyanánt különösen ón, horgany, ólom vagy ezeknek ötvözetei esetleg antimon, wismuth vagy alumínium hozzáadásával. A csak legalsó részükön közvetlen tűzliatásnak kitett kazánoknál, mint azt a 4. ábra mutatja, elendő ha csak a kazánfenéket és közvetlenül csatlakozó kazánfalrészeket képezzük ki kettős falura, mire a két fal között fekvő teret az illető könynyen olvadó (w) fémmel töltjük ki. Ha a megolvasztott fém a kazánt jelentékeny magasságban veszi körül, mint azt a 3. ábra mutatja, akkor bizonyos körülmények mellett ajánlatos lehet az erősen hevített fémrészeket kevésbbé hevített fémrészekkel kiegyenlíteni. E célra, mint azt az 5. ábra mutatja, a megolvasztott fémmel kitöltött térben (m) szállítócsavarokat rendezünk el, melyek a kazán fölső oldalán tetszésszerinti mechanikus hajtást kapnak. A melegelosztás egyenletességének érdekében a 6. kazán belsejében, a fenékről fölfelé nyúló (n) fűtőcsöveket rendezhetünk el, melyek szintén folyékony fémmel telnek meg és a két kazánfal között fekvő térrel közlekednek. A leírt berendezés által adott előnyök abban állanak, hogy a kazánok" élettartama, valamint azok az időperiódusok, melyek után a tisztítás végzendő, lényegesen meghosszabbíttatnak. A leírt kazánszerkezetek a petróleum desztillálásánál még azt az további előnyt adják, hogy a vákuum aggálytalanul alkalmazható, minthogy a kazán hirtelen' megrongálódásának veszélye csaknem teljesen "ki van zárva és eszerint a légbeszívásnak, valamint robbanógázok ezáltal okozott képződésének lehetőségével nem kell számolni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás közvetlen tűznek kitett kazánok részleges túlhevítésének megakadályozására, jellemezve azáltal, hogy a köz-