50676. lajstromszámú szabadalom • Szelepelrendezés, különösen gőzkazánok tápvíz hozzávezetésének szabályozására

- 3 -mentesíttetik, míg egyidejűleg a külömb­zéki dugattyú kisebbik (17) dugattyújára a nyomás tovább hat. A (4) úszó fölemelése tehát a (16, 17) külömbzéki dugattyúnak lefelé való mozgását eredményezi, ami a (14) tápvizszelep zárásával jár. A (23) vezércsap arra szolgál, hogy a (14) tápvízszelepet a (16, 17) külömbzéki dugattyú átkormányzása által az úszó ha­tásától függetlenül nyissuk és zárjuk. Ha ugyanis a (23) csaptestet oly módon állít­lítjuk be, hogy furata a (22) csaptok (33, 26) furatait köti össze, akkor a tápvezeték (36) nyomóteréből nyomóvíz kerül a (35) csövön, (34) teren, (33) furaton és a (23) csaptest furatán, továbbá a (26) furaton, (27) csövön, (28) és (29) vezetékeken át a (16) dugattyú alatt lévő (30) térbe úgy, hogy a külömbzéki dugattyú az úszó közre­működése nélkül fölemeltetik és a (14) táp­lálószelep nyílik. A tápszeleptok (31) kibo­csátása emellett zárva képzelendő, amint az tényleg zárva is van, ha a (3) úszó alsó helyzetét foglalja el. Ha a kazántáplálás befejezése után a (23) vezércsapot átállítjuk úgy, hogy a (25, 26) furatok köttetnek össze egymással, akkor a külömbzéki du­gattyúnak nagyobbik (16) dugattyúja teher­mentes! ttetik, míg a fölső (17) dugattyú terhelés alatt marad úgy, hogy a külömb­zéki dugattyú lefelé mozog. A (19) kézikerékkel fölszerelt (18) orsó arra szolgál, hogy a (16, 17) külömbzéki dugattyú közvetlenül föl- és lemozgatható és így a (14) táplálószelep a táplálóveze' tékben lévő nyomóvíz hatásától függetle­nül tetszés szerint nyitható és zárható legyen. A tápszeleptoknak a (22, 23) vezérszelep­pel való összekötése, — miként az a ké­szülék fönt leírt működési módjából kitű­nik, — az úszószabályozás alkalmazásától függetlenül is azzal a nagy gyakorlati előnnyel bír, hogy a (23) vezércsap hasz­nálata mellett a (14) szelep különböző he­lyekről kezelhető, nevezetesen hol közvet­lenül a (19) kézikerék működtetése általi hol közvetve a (23) vezércsapnak megfelelő beállítása által. A táplálóvezeték (36) nyomóterének a külömbzéki dugattyú kisebbik (17) dugaty­tyúja fölött lévő (34) térrel való összekö­tését az oldalt elrendezett (35) cső helyett azáltal is eszközölhetjük, hogy a (14) táp­lálószelepet és a külömbzéki dugattyú rúd­ját átfúrjuk. A külömbzéki dugattyú működtetésére nem szükséges föltétlenül, hogy a nyomó­vizet a táplálóvezeték (36) nyomóteréből vegyük. Sőt inkább teljesen közömbös, hogy honnét vesszük a nyomóvizet. A nyomóvizet például közvetlenül a kazánból is oly helyről vehetjük, mely tartósan víz­zel födve marad; a nyomóvizet kondenzált gőzvíz is képezheti. A (14) táplálószelep vezérlésére a (16, 17) külömbzéki dugattyú használata helyett külömbzéki membránt is alkalmazhatunk, mint ezt az 5. ábra mutatja, mely ábrán a nagyobbik (37) membrán a 3. ábra sze­rinti külömbzéki dugattyú nagyobbik (16) dugattyújának és kisebbik (38) membrán a kisebbik (17) dugattyúnak felel meg. Az elrendezés egyébként épolyan lehet, mint azt a többi ábrák mutatják. A szelepösszelrendezés a kazánhoz ké­pest tetszésszerinti módon lehet elhelyezve. Az 1. és 2. ábra két különböző elhelye­zést mutat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szelepelrendezés, különösen gőzkazá­nok tápvízhozzávezetésének úszóvezér­léssel való szabályozására, jellemezve azáltal, hogy az úszó egy szeleppel van kapcsolva, mely vízvezetékbe van be­iktatva, melyen át nyomás alatt álló víz léphet a táplálószelep vezérlőszer­kezetéhez. 2. Az 1. igénypont szerinti szelepelrende­zés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a vízvezeték, melynek szelepét az úszó mozgatja, a táplálóvezetéknek a táplálószelep előtt fekvő nyomóteréből van elágaztatva. 3. Az 1. igénypont szerinti szelepelrende­zés kiviteli alakja, a táplálószelep ré­szére alkalmazott külömbzéki dugattyú

Next

/
Oldalképek
Tartalom