50671. lajstromszámú szabadalom • Kokszolókocsi kettősfalú, vízzel hűtött oltóteknővel

gelyének külső végeire fölékelt (8) kerekek köré (2. ábra) vannak vezetve. Az oltóteknő (2) oldalfalainak és (3) fe­nekének (1. ábra) vízzel való táplálása a fenéknek alsó részébe torkoló (9) segélyé­vel történik, míg a (4) csapónak ürös tere a hozzátartozó (2) oldalfalnak fölső részé­hez erősített (10) tömlő segélyével láttatik el vízzel. A (4) csapónak fölső részében a (11) nyílások (2. ábra) vannak elrendezve, melyek az oltóteknőnek alsó részében lévő, í 11. abból kibocsátott koksznak befecskende­zésére szolgálnak. Az oltóteknőnek belsejében továbbá az ürös (12) harántgerenda van elrendezve, mely a (13) csövek segélyével az ürös (2) oldalfalakból vízzel tápláítatik, mely a ge­rendának oldalas (14) nyílásai útján a teknőben lévő kokszmassza belsejében fo­lyik. A (12) gerenda egyúttal törő geren­dául is (1. ábra) szolgál, amennyiben a gá­zosító kamrából az (l)teknőbe hulló koksz­massza rajta széttörik, miáltal annak oltása könnyebbé válik. Az oltóteknőnek a (4) csapóval ellátott (2) oldalfala előtt kellő távolságban a gőzt elvezető kürtő gyanánt szereplő (15) bur­kolat van elrendezve, melynek fölső része a kocsinak toronyalakú középső (16) kürtő­jébe torkol, melynek útján a koksz oltása­kor fejlődő gőz ismert módon fölfelé vezet­tetik, nehogy az az oltókocsit kezelő sze­mélyzetet zavarja. A koksznak a gázfejlesztő kemence gá­zosító kamrájából az oltóteknőbe való át­vitele az oltókocsinak egyik vagy mindkét oldalán elrendezett, az (1) teknőbe torkoló (17) csúsztatok (2. ábra) segélyével tör­ténik. A leírt kokszoltókocsinak üzeme közben, az (1) teknőbe jutott kokszmassza úgy fölső részében, köröskörül a (2) oldalfalaknak útján kitóduló vízzel, mint (5) nyílásai kö­zépső részében is, a (12) harántgerendának (14) nyílásain átfolyó vízzel hűtött (4) csapó­ból kiáramló vízzel eltolatik. Azáltal, hogy a kokszmassza oltása minden részében egyidejűleg történik, az oltás igen gyorsan és hatásosan megy végbe. Másrészt pedig, az összes falaknak, valamint a fenéknek és a csapó ajtónak hűtése révén elérjük azt, hogy a teknő és izzó kokszmassza hatása alatt nem fog túlerősen fölhevülni és meg­sérülni. Az oltóteknőnek rézsútos feneke és az ennek alsó részénél elrendezett csapó he­lyett a fenéknek az 1. ábrában eredmény­vonalakkal föltüntetett módon tetőalakot is adhatunk, mely esetben természetesen két csapót vagy más záróelemeket rendezünk el a rézsútosan lefelé irányuló fenékrészek­kel szemben. A leírt kocsi még oly szerkezetekkel is el van látva, melyek segélyével a középső pa,d felől a kocsinak mozgását, valamint az oltóteknő záró csapójának nyitását és zárá­sát, nemkülönben a mindenkor kiürítendő kemencekamara ajtajának nyitását és zárá­sát szabályozhatjuk. A kocsinak járó padjai akként vannak elrendezve, hogy üzemközben is lehetővé teszik, a kemencekamráknak kényelmes tisztítását és az esetleges javítási munká­latoknak foganatosítását. A leírt kocsi végül a kemencekamra ke­zeléséhez szükséges eszközök fölvételére szolgáló szerkezeti elemekkel is el van látva, melyek azonban, valamint az imént említett elemek, a találmány lényegét nem érintik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kokszoltókocsi kettősfalú, vízzel hűtött oltóteknővel, jellemezve a fölül nyitott oltóteknőnek oldalfalaiban elrendezett, a teknő belseje felé irányuló, a kifolyó oltóvizet a teknőben fekvő kokszmasz­szára köröskörül elosztó kifolyó nyílá­sok és egy vagy több, az oltóteknő bel­sejében elrendezett, vízzel hűtött haránt­gerenda által, melyeknek kifolyató nyí­lásai az oltóvizet a teknőben fekvő kokszmasszának belsejébe bocsátják. 2. Az 1. alatt igényelt kokszoltókocsinak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, az oltóteknőnek alsó részében, annak egy vagy több oldalán elrende­zett, vízzel' hűtött elzáróelem által,

Next

/
Oldalképek
Tartalom