50666. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sörnek kimérőkészülékeknél a hordóba való visszaszorítására

fcözldmű úgy van méretezve, hogy ha a mutató a (78) osztásnak egy bizonyos vonalára mutat, akkor a (2—2) csövek a kimérő hellyel összeköttetésben állanak, mint a 4. ábrán látható; a mutatónak egy másik állásánál, a csöveknek a tolattyú által való kapcsolása más lesz, pl. a (25 és 29), illetőleg a (28 és 30) nyílások egymás fölé kerülnek. A (78) osztásvonalak megfelelően vannak megjelölve, hogy a mutatónak valamelyik vonalra való beállásánál keletkező csőkapcsolás fölismerhető Jegyen. Ha a (32, 32') nyílások egymással szembe kerültek, akkor — ha a szivattyú üzemben van —- mint előbb említettük, levegő nyomúl az (5) tartányba. Kívánatos azonban a szivattút ki- és beiktató szerkezettel ellátni, mely azt kiiktassa, ha a nyomás túlnagy volna és beiktassa, ha a nyomás a megszabott határ alá kerülne. E célból a (39) csövön egy Bourdon-féle (81) feszmérő van {83, 84) áramzáró szervekkel ellátva alkalmazva. (1., 10. és 13. ábra) (100) egy alkalmas áramforrást jelöl, (86, 87) alkalmas elektromágnesek és (88, 89) a horgonyaik, (90) egy vízvezető cső a horgonyok által vezérelt mótor számára, (91) egy rudat jelöl, mely a (88) horgonyt a (92) emelővel köti össze, mely utóbbi (93)-nál áramkört aár, míg (94) egy mechanikai összeköttetést jelöl a (89) horgony és a (95) emelő között, mely (96)-nál létesít áramkörzárást. A (89) horgony a (90) vízvezető csövet is vezérli a (97) rudazat és (98) szelep révén és előidézi így a motornak be- és kikapcsolását. Ha a nyomás a tartányban túl naggyá válik, akkor a (80) csőágon át a (81) Bour-don-féle feszmérő csövébe belépő levegő ezen cső görbületének csökkenését idézi elő. Ezáltal (84)-nél áramkör záródik és az iram a (100) áramforrásból a (101) dróton, (8Í), áramzáron, (102, 103) drótokon, (92, 93) áramzárókon, (104) dróton, (87) mágne, sen és (101) dróton az áramforráshoz viszgza folyik. A szelepzárás folytán a (88, horgony a (106) toldat mögé esik és elreteszeli a szelepet záróhelyzetében a (90) csőben levő víz nyomása ellenében (11. ábra). A (88) horgony (108) peckeire húzott (107) rugók ezt az elreteszelő mozgást elősegítik, míg a (91) mechanikai összeköttetés az áramkört (92)-nél és (93)-nál nyitja. A víz most elzárva marad és a szivattyú nyugalomban áll, míg az (5) tartányban bekövetkező nyomáscsökkenés (83)-nál áramkör zárást nem idéz elő. Az áram ekkor a (100) áramforrástól a (101) dróton, (83) áramzárón, (110) dróton, a (most zárt) (95, 96) áramzárókon, (86) mágnesen, (111 és 105) drótokon az áramforráshoz vissza folyik. Az áramnak a (87) mágneseken az előbb leírt úton való áthaladása a 13. ábrán föltüntetett helyzetbe hozza, a (88) horgonyt vissza és fölszabadítja a (98) szelepet, mire a (90) csőben levő víz nyomása megnyitja a szelepet, mi mellett a (89) horgonyt magával viszi és az áramkör (95, 96)-nál megszakad. Időköxben (92, 93)-nál az áramkör ismét zárult ós az alkatrészek újra a 13. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el úgy, hogy a játék újból ismétlődhetik. Megjegyzendő, hogy a részeknek minden állásánál — amint a vízfolyás nyittatik, vagy záratik — az áramkör is önműködően szakad meg úgy, hogy veszteség be nem következhetik. A víznek a (98) szelepen való áthaladásánál a víz a (113) csőbe és a szivattyúnak (116) szelepházába jut, ahonnan a (117) szelepen keresztül a (118) csatornában és a (119) szivattyú-hengerbe áramlik, hogy a (120) dugattyút a 3. ábrán jelzett nyíl értelmében előre szorítsa. A (23) dugattyúrúdon egy (122) toldat van elrendezve, mely az ide-oda való mozgás közben a (125) emelőnek (123, 124) orraiba ütközik, mely emelőnek hegyes (126) karja egy (127) rúgógomb előtt leng. Ha a víz a dugattyút és a (122) toldatot a megadott irányban véghelyzetbe nyomta, akkor a (122) toldat a (123) orrot találja, a (125) emelőt átállítja és a (126) karnak (130) csúcsát a (127) rúgógomb (131) széle fölé kinyomja, mire a (132) rúgó a rúgógombot fölfelé szorítja és az emelőt a ponto^