50661. lajstromszámú szabadalom • Szögezőgép

- 4. -nek a (26) rúd (118) fogazásával való kapcsolatát is fönntartani iparkodik. A munkadarab szélének vezetése céljából a (136) szélvezető bütyök (1. ábra) van elrendezve, melyet a (138) tartó hord. A tartónak egyik végén egy, a (140) pecket fölvevő nyílt liasíték, másik végén pedig egy, a (142) szorító csavart átbocsátó zárt hasíték van kiképezve. Ezen kiképzés a (136) szélvezetőnek kivánt beállítását, 111. annak a hatásos vagy hatástalan állásba való elmozgatását teszi lehetővé. A gépfejnek másik oldalán, továbbá a (144) munkadarabvezeték (2. ábra) van elrendezve, arra az esetre, melyben, mint pld. féltalpak szögezésénél; a szögek a munkadarab szélével nem párhuzamos irányban verendők be. A (144) vezetéknek (146) tartója a (148) hasítékon átjáró (150) szorító csavar segélyével bármily kivánt állásban rögzíthető a gépfejen. Hogy a kalapács vezetékét abban az esetben, melyben abba egy hibás szög szorult be, könnyű szerrel lehessen szabáddá tenni, az két részből van készítve, melyek közül az egyik a (152) hasáb (5. ábra) alakjában van kiképezve, melyet a (154) csavar rögzít helyzetében. A gép működése a következő: A szögezendő munkadarabot a gép nyugalmi állapotánál alsó állását elfoglaló szarvra (1. ábra) illesztjük és azután a (6) lábitót leszorítjuk. A lábitó lefelé mozgása közben a (24) görgő a (12) emeltyűnek (22) görbületi karjához ütközvén, a (12) emeltyűt (10) csapja körül kilendíti. Ezen elmozgást a (16) rúgó a (14) emeltyűvel közli, amikor is a (26) rúd és a (28) szarv megemeltetvén a munkadarab a kalapács vezetékét körülvevő ellentámaszhoz szoríttatik. A (26) rúdnak megemelkedése közben a (118) fogazás (8. ábra) a (116) kilincs előtt elhalad mindaddig, míg. a munkadarab á szarv és az ellentámasz között nem rögzíttetik. Eközben a rúgóhatás alatt álló (128) dugattyú a (116) kilincset fölső állásában tartja meg és mihelyt a munkadarab rögzíttetett, a kilincs a (118) fogak közé csappan. A (6) lábitónak (l. ábra) lefelé mozgása közben az (56) rúd a háromkarú (50) emeltyűt az (52) csap körül az óramutató járásával megegyező irányban kilendíti, minek folytán a (46) kilincs a kalapácsot a (42) rúgó feszerejének legyőzése mellett megemeli mindaddig, míg a (46) kilincsnek (58) karja a (60) ütközőhöz nem ütközik, amikor is a kilincs kikapcsoltatik. Nyomban ezután a (42) rúgó a kalapácsot lecsapja. A kalapács sülyedésének kezdetén a csúsztató csatorna a szögátadó állásból a szögfölvevő állás felé kezd mozogni és a (80) ajakon (6. ábra) á kalapácsvezeték szomszédságában lévő szög a csúsztató csatornában lévő, többi szögtől elválasztatik, míg az utóbbiak visszavezettetnek a szögtartályba. Az elmondottak alapján világos, hogy a szögek elválasztását első sorban is a esúsztató csatorna visszamozgása eszközli. A csatornazár hatása folytán már most a szög biztosan vezettetik a kalapács vezetékébe és választatik el a többi szögtől. Mikor a (76) csúsztató csatorna a szögfölvevő állásba tér vissza, akkor a (96) bütyök szabaddá teszi a (84) tolattyút, mely ekkor a (86) rúgó hatása alatt előrecsapódik, amikor is a (82) csatornazár a .(80) ajakon nyugvó szög szárát találja. A (82) csatornazár csúcsa a szög hátsó oldalának síkjában fekszik ügy, hogy a szög a csatornazár előremozgása közben beszoríttatik a kalapács vezetékébe. A (96) görbületi bütyök akként van alakítva, hogy a bütyök elforgásának kezdetén a csatornazár működése szünetel. Ekkor a kalapács még vezetékében lévén, a (84) tolattyú, a (86) rúgó hatása ellenére, nem mozoghat előre, következésképen a (96) bütyök a (98) váHrésszél nem érintkezik. Mihelyt azonban a kalapács annyira i megemeltetett, hogy az a szög feje fölé jutott, az összeszorított (96) rúgó a (82> , csatornazárat gyorsan előrecsapja, minek folytán a szög még a kalapács beverési mozgásának kezdete előtt egészen betolatik a kalapács vezetékébe. A (28) szarvat (1. ábra) az egyes beverési műveletek között lenyomjuk, hogy a munkadarabot előretolhassuk. A szögezés megtörténtével a (132) fogantyú segélyével a (116) kilincset (8. ábra)