50633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a gőzgépekből kiáramló gőz energiájának kihasználására

hanem akár valamely fűtő vagy hasonló berendezésbe, akár a szabadba vezethet^. A találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló berendezés a mellékelt rajznak 1. és 2. ábráiban egy foganatosítasz alakjában, harántmetszetben, ill. oldalnézetben vap, föltüntetve. Az (a)' gozhengerbe (2. ábra), melyben ismert módon a munkadugattyú jár, a két {b) bebocsátó szelep bocsátja be a gőzt, míg a gőz kibocsátása a hengernek középső részében kiképezett (c) hasítékok (1. ábra) segélyével történik, melyeket a dugattyú minden holtponti állás elérése előtt szabaddá tesz. Közvetlenül a gőzhenger alatt a (d) turbina van felállítva. Az egyes (e) szájcsövek, melyek útján a gőz á' turbinába áramlik, közvetlenül a (c) kibocsátó nyílásokhoz csatlakoznak. A szájcsőnek legvékonyabb része egy, a hengerhez csatlakozó hengeres cső gyanánt van kiképezve, mely a szájcsőnek a turbina köpenyébe torkoló expanziós részébe megy át. Ekként hoszszúra megnyújtott szájcsövek létesülnek, melyeknek főleg legvékonyabb része képezi a hosszúra nyújtott darabot. A gépből kitóduló gőz ezen szájcsövek útján kbl. 400 — 500 m. sebességgel áramlik a turbinába. A turbina tehát lökésszerűen kapja a gőzt, mert mindig csak akkor áramlik a hengerből a turbinába bizonyos meghatározott gőzmennyiség, midőn a forgattyú a holtponti állás felé közeledik. Lehet a kibocsátó hasítékok és a turbina összeköttetésére egy gőzfölvevő kamrát is elrendezni, melyben a hengerből kiáramló gőz az ezen kamrában lévő, kondenzátornyomású gőzzel keveredik, a mikor is középnyomás létesül, mely a szájcsöveken való átáramlás folytán igen gyorsan csökken. Minden esetben oly hatás létesül, hogy a gőzgépre nézve a teljes kondenzátornyomás érvényesül azaz a gőzdiagramm oly alakot mutat, mintha az alacsonynyomású turbina egyáltalán nem is volna alkalmazva. A gőznek a gőzhengerben uralkodó végnyomását tetszés fiierint nagyobbra is szabhatjuk, ha a tur-I binával az összenergiának nagyobb részét I akarjuk közölni. A gőz átáramoltatására szolgáló szájcsövek száma és alakja a mindenkori körülményeknek megfelelően szabandó meg. Némely esetben, különösen gőzfölvevő kamra alkalmazásánál, egyetlen szájcső is elegendő. A gőzfölvevő kamra ekkor például a gőzhenger közepén ismert módon körülvezetett gyűrűs csatorna alakjában képezhető ki. Lehet továbbá a gőzturbina kerekét a gőzgép tengelyére rászerelni és ezen megoldást továbbá akként foganatosítani,, hogy a gőzgép lendítő kereke képezze a turbinakereket. Csekély kipuffogási nyomások és nagy fordulatszámok esetén ezen megoldás nagy előnyökkel jár, annál is inkább, mivel a lendítő keréknek beburkolása és vakuumban való járatása folytán nagy ventilációs ellenállás küszöböltetik ki. Azonkívül az erőszolgáltatás egyenletessége is fokozódik, mert éppen abban a pillanatban, mélyben a forgattyú a holtponti állásban van, a turbinakeréken a kipuffögó gőz hatása alatt forgató nyomaték létesül. Lehet továbbá a leírt berendezést akként is foganatosítani, hogy a hengernek kibocsátó hasi tékáit több sorban rendezzük el, illetve akként, hogy a rendelkezésre álló hasítékoknak egy részét nem a turbinával, hanem közvetlenül a kondenzátorral hozzuk közlekedésbe. így pld. oly kettősműködésű gép esetén, mely három hasítéksorral bír, a dugattyúnak minden előreirányuló löketénél két hasítéksor, nevezetesen a középső sor és — a mozgás irányában véve — a középső előtt fekvő sor jön tekintetbe az említett megoldás szempontjából. A középső előtt fekvő sor már most célszerűen a turbinával kötendő össze és miután a megmaradt energia a hengerből a turbinával közöltetett, a henger még a kondenzátorral jut közvetlen összeköttetésbe, hogy a turbina működéséből esetleg származó ellennyomás a következő kompresszióperiódus számára biztosan kiküszöböltessék. Lehet természetesen még további hasítéksorokat és egyes, a dugattyú segélyével