50620. lajstromszámú szabadalom • Óramű elektromágneses fölhúzó berendezéssel

.vagy csökkenthető úgy, hogy a (20, 21) ütközőtárcsák korábban vagy későbben fekszenek a lefüggő (19) karhoz és az elektromos áramkört korábban vagy későbben zárják. Ezen elrendezés következtében az egyes áramzárások között úgy a löket, mint az időtartam is pontosan megszabott határokon belül tetszésszerint szabályózható. (23) és (24) a (11) elektromágnes tekercselésének végeit jelzi. A (23) tekercsvég a (25) elektromos áramforrás egyik sarkához van kötve. A (24) tekercsvég a (15) kontaktuskaron van megerősítve. A (25) telep másik sarkát a (26) vezeték a (14) kontaktuspecekhez köti. Az új fölhúzóberendezés következőképpen működik: Tegyük föl, hogy a részek a rajzon föltüntetett helyzetet foglalják el. A (10) kar középhelyzetben áll, melyben a (3) kilincsre kifejtett húzás által az ,(1) kilincskereket ismert módon hajtja. A (10) kar további sülyedésénél a (20) ütköző a (15) kontaktuskar (19) orrával érintkezésbe kerül és az emeltyűt fölemeli, míg a (18) kontaktusrúgó a (14) kontaktuspecekbe ütközik. Ennek megtörténtével a (11) elektromágnes gerjesztetik és a (10) kar fölső helyzetébe vitetik. A (18, 14) részek közötti érintkezés folytán bekövetkező áramzárás által a (13) és (15) vaskarok is mágnesesen gerjesztetnek, minthogy a (11) elektromágnes vasmagjának pólusaival mágneses összeköttetésben állnak és az erővonalak mezején beliil fekszenek. Ezáltal közvetlenül az áramzárás után a (13) és (15) karok között mágneses vonzás lép föl, mely a (18, 14) kontaktusrészeknek egymáshoz képest való eltolását ós biztos áramzárást eredményez. Ez a folyamat már a (10) működtető karnak fölfelé való mozgása közben következik be. Ha a (10) kar fölső helyzetéhez közeledik, akkor a (21) ütköző a (19) orrba ütközik és a (15) kontaktuskart a kontaktust záró helyzetből kimozgatja. Á (10) kar fölfelé való mozgása közben a (3) kilincs az (1) kilincskerék fogazásából kiemeltetik úgy, "hogy a (2) fölhúzóemeltyűnek fölfelé való mozgása közben a (3) kilincs csúcsa nem csúszik a kilincskerék fogain. A (3) kilincsnek az (1) kilincskerék fogazásából való kiemelését azáltal biztosítjuk, hogy a (7) löketrúd (8) összekötése a (3) kilincs forgáspontján át fektetett függélyes vonaltól oldalt fekszik. Mihelyt a (10) működtető kar irányt változtat és a (3) kilincsre húzást fejt ki, a (3) kilincs újból beakasztatik. A 6 ellensúly arra szolgál, hogy a kilincsnek a fogazásba való beakadása minden kiiktatás után gyorsíttassék. Az óraműnek a fölhúzóberendezéssel egy közvetlenül a (3) kilincsbe kapaszkodó rúd útján való különleges összekötési módja egyszerű módon lehetővé teszi, hogy az óraművet és a fölhúzószerkezetet külön üzemekben külön-külön készíthessük, ami a gazdaságos gyártás tekintetében fontos, mert az óragyárak rendesen nincsenek elektromágneses készülékek gyártására berendezve. Az elektromágneses fölhúzóberendezést nemcsak az óramű alatt rendezhetjük el, mint ezt a rajz szerinti kiviteli alak mutatja, hanem az óramű fölött is alkalmazható, mely esetben a (10) működtető kár nem húzás által, hanem a (3) kilincsre és ennek útján az (1) kilincskerékre kifejtett nyomás útján működik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Óramű elektromágneses fölhúzóberendezéssel, jellemezve azáltal, hogy a fölhúzóemeltyű oly módon van a fölhúzóemeltyűn forgatható kilincs által a működtetőkarral összekötve, hogy a működtető emeltyű a kilincs megerősítési pontján át fektetett függélyes vonaltól oldalt közvetlenül a kilincsbe kapaszkodik, a kilincs részére való rúgó elhagyása mellett. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kilincsbe kapaszkodó működtetőkar egy elektromágneses készüléknek (U-alakú horgonyával van kapcsolva, mely készülék a tulajdonképpeni óraművön kívül fekszik.