50593. lajstromszámú szabadalom • Berendezés önműködően szabályozott generátorok szabályozására és párhuzamos kapcsolására

T^^TM ^TWCSf" — 2 — pezhetjük ki és csak hozzájáruló szerkezeteket, tehát a feszültségi és áramtranszformátorokat kell a gép mindenkori elektromos viszonyainak megfelelően berendezni. Ez a körülmény főkép akkor jön tekintetbe, ha a szóban forgó kombinációnak utólagos alkalmazásáról van szó. A berendezés ezenkívül a szolenoid-tekercselésének jobb kihasználását is lehetővé teszi, minthogy benne már az áram- és feszültségátalakítók kombinációjából eredményezett áram folyik, míg két elkülönített tekercs esetén ezek mindegyikében a teljes áramnak kell föllépnie és az eredményezett hatás csak a vasmagban lép föl. A találmány tárgya által bizonyos körülmények között zavaró szóró jelenségek is elkerülhetők. A berendezés, mint azt az 1. ábra mutatja, egy áram és egy feszültségátalakítóból áll, melyeknek szekundéi-tekercselései megfelelő (Wl) és (W2) ellenállások előkapcsolása mellett párhuzamosan vannak kapcsolva és az (8) szolenoidra együttesen hatnak. Minthogy az áramátalakító működése maga után vonja, hogy az áram a szekundértekercselésben a primérárammal arányos, a (Wl) ellenálláson át folyó elágazó áram tetszőleges beállítására, a szekundértekercseléssel párhuzamosan egy szabályozható mellékzárlat van elrendezve. Minthogy a feszültségtranszformátor és áramtranszformátor szekundér feszültségei a gépnek nem minden feszültségi és terhelési viszonyainál egyenlők, a párhuzamos kapcsolás zavaró kölcsönös visszahatás nélkül el sem volna képzelhető, ha a megfelelő nagyra méretezett (Wl) és (W2) előkapcsolt ellenállások a szekundéi-vezetékekbe nem volnának beiktatva. Ismeretes oly berendezés szabályozóknál, melynél ugyancsak egyetlen cséve van az áram és feszültség számára alkalmazva. Ezen berendezésnél azonban az áram- és feszültségátalakító szekundéi-tekercselései további ellenállások alkalmazása nélkül egymásután kapcsoltatnak, ami a szabályozónak a gép árama és feszültsége által való arányos befolyásolását nem teszi lehetővé. Minthogy ugynis az áttételi viszony primér-és szekundéráram között az áramátalakítónál meg van adva, az áramátalakító szekunder áramkörben és így a csévében is szükségképen oly áramot létesít, mely a gép priméráramától függ, melyre azonban az áramkör ellenállása, valamint a feszültségi transzformátor szekundérárama nincs hatással. A jelen találmány tárgyánál azonban az áranj- és feszültségátalakítók szekundértekercselései alkalmas, szabályozható ellenállások segélyével párhuzamosan kapcsoltatnak úgy, hogy a csévére tényleg rezultáns hatás gyakoroltatik, mely az árammal és a feszültséggel arányosan változik., , A leírt kapcsolásnál azonban a szabályozó szolenoidjában nem az áram- és a feszültsógátalakitótól származó két részáram számtani összege jut érvényre, hanem az összegeződés a fáziseltolódástól függően jön létre. Az áramátalakító hatása tehát akkor a legnagyobb, amikor a szekundérárama ugyanazon fázisban van, mint a feszültségi transzformátor szekundérárama, a legkisebb pedik akkor, amikor az áramok 90°-kal el vannak tolva. Minthogy generátorok párhuzamos kapcsolásánál fontos, hogy mindenekelőtt a wattnélküli kiegyenlítő áramoknak a szabályozókra való visszahatása eléressék, az áram- és feszültségátalakítók kapcsolásait legcélszerűbben úgy választjuk meg, hogy a wattnélküli kiegyenlítő áram lehetőleg a feszültség iránjába essék. Ezt forgó áramnál közelítőleg például azáltal érjük el, hogy a feszültséget az 1. ábrán az (A) ós (B) fázisvezetékekhez, az áramátalakítót azonban a harmadik (C) fázishoz kapcsoljuk. Ezen kapcsolásnál az áram és feszültség kezdettől fogva 90°-os fáziseltolódással bír, a fázisában eltolt kiegyenlítő áram pedig a feszültség irányába esik és így a szolenoidra a legnagyobb hatást fejti ki. Ha két vagy több generátor az előzőkben leírt elrendezés szerint kapcsolt egy-egy szabályozóval van ellátva, azok változatlanul párhuzamos üzemben maradnak anélkül, hogy zavaró kiegyenlítő áramokra adnának okot. Az ezen elrendezésnél adódó csekély fe-