50569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémbevonatok előállítására

képest megfelelően kell berendeznünk. Ha oly fém alkalmazásánál, amely a. porlasztó­fúvókából való kilépése után oxidációra mutat hajlandóságot, arra helyezünk súlyt, hogy a bevonandó fölületeken ne kapjunk oxiddal szennyezett fémbevonatot úgy nyomó-és porlasztóközeg gyanánt célszerűen egy kémiailag indifferens gázt választunk. Némely esetben kémiailag hatékony gáz alkalma­zása kívánatos nyomó- és porlasztóközeg gyanánt. Ha azonban a porlasztóközeg ké­miai hatásától függetleníteni akarjuk magun­kat, úgy ajánlatos lehet a bevonandó tár­gyat oxidáló vagy redukáló atmoszférát tartalmazó zárt térben kezelni. A fém ugyan rendkívül apró gömbszerű csöppekre osztatik szét, a kész fémbevonat mindamellett nem szemcsés, hanem teljesen sima fölületű, minthogy a fém nagy erővel röpíttetik ki a porlasztófúvókából és az egyes eredetileg gömbalakú fémcsöppek, vékony hártyák alakjában rakódnak egy­másmellé vagy egymásfölé egy rendkívül szívós szerkezetű, bensően összefüggő ré­teget képezve. Az ily fémbevonattal ellá­tott tárgyas elbírnak mindenféle mechani­kai kezelést, mint köszörülést, csiszolást, fényezést, sajtolást, csákózást, nyomást stb. anélkül, hogy a bevonóréteg leválásától kellene tartanunk. A bevonat jellemző sajátosságai külön­böző föltételektől függőek úgy, hogy a föl­tételeket nem lehet minden egyes esetre külön megadni. A sajátosságok függnek: 1. A fém olvadáspontjától, 2. a bevonandó fém minőségétől, 3. a bevonat vastagságától. Az egyes esetekben legkedvezőbb viszo­nyokat egy vagy több előzetes kísérlet útján könnyen megállapíthatjuk. Gyakran célszerű a bevonandó tárgyakat bevonás előtt homoksugárfúvó segélyével vagy pácolás útján a rajtuktapadó portól é3 piszoktól megtisztítani. A kezelendő tárgy előzetes fölmelegítése által a bevo­nandó fölület és a bevonat közti összefüg­gés oly bensővé lesz, mint a hegesztés útján egyesített fölületeknél. A be vonófém könnyen folyóssá tétele cél -jából azt más fémekkel vagy folyasztóanya­gokkal keverhetjük már magában az ol­vasztótégelyben vagy pedig közvetlen a por­lasztófúvókákból való kilépés után. Az új eljárás alkalmazási tere rendkívül tág. így például arra szolgálhat, hogy min­denféle tárgyakat «fémesítünk» és különö­sen akkor alkalmazható a galvanikus eljá­sal szemben előnyösen, hanemvezető fölü­leteket (fa, üveg, gipsz) kell bevonni. To­vábbá matricák, bélyegzők és hasonlók re­produkálására varratnélküli csövek előállí­tására is alkalmas, amennyiben az eredeti alátétanyag a fémbevonat létesitése után megtelelő módon eltávolíttatik. Fából, vas­ból stb. készült és a víz vagy az időjárás hatásának kitett tárgyak megfelelő fémbe­vonat által víz- és viharállóvá tehetők, például a modern repülőgépek merevítései és bordázatai, csónakok és hajók testei, amelyeket eddig gyakran fölszögecselt alu­miniumbádoglemezekkel védtek meg. Az eljárás továbbá különféle díszítési cé­lokra is használható, valamint két fémda­rab vagy más anyagból álló részek közötti hegesztés- illetőleg forrasztásszerű kapcso­latnak oly kép való előállítására, hogy az előzetesen fölmelegített összekapcsolandó helyekre forró fémet fecskendezünk, fino­man elosztott állapotban, amiáltal szilárd folytatólagos kapcsolat létesül az összekö­tendő részek között. így például két ólom­lemezt könnyen összeköthetünk finoman szétosztott ólomból álló sugár segélyével, tehát ólmot forrasztóláng használata nélkül autegén-hegeszthetünk. Nemfémes tárgyak a leírt eljárás sze­rinti fémes bevonattal helyzetükben rögzít­hetők és egyúttal önmagukban szilárdabbá tehetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémbevonatoknak tetszőleges anyagú és tetszőleges alakú tárgyakon való előállítására azáltal jellemezve, hogy a bevonófémet, folyékony állapotban nyomás alatt álló vízgőznek vagy más forró gáznak nyomó- és porlasztóközeg­ként való alkalmazása mellett szétpor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom