50569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémbevonatok előállítására
képest megfelelően kell berendeznünk. Ha oly fém alkalmazásánál, amely a. porlasztófúvókából való kilépése után oxidációra mutat hajlandóságot, arra helyezünk súlyt, hogy a bevonandó fölületeken ne kapjunk oxiddal szennyezett fémbevonatot úgy nyomó-és porlasztóközeg gyanánt célszerűen egy kémiailag indifferens gázt választunk. Némely esetben kémiailag hatékony gáz alkalmazása kívánatos nyomó- és porlasztóközeg gyanánt. Ha azonban a porlasztóközeg kémiai hatásától függetleníteni akarjuk magunkat, úgy ajánlatos lehet a bevonandó tárgyat oxidáló vagy redukáló atmoszférát tartalmazó zárt térben kezelni. A fém ugyan rendkívül apró gömbszerű csöppekre osztatik szét, a kész fémbevonat mindamellett nem szemcsés, hanem teljesen sima fölületű, minthogy a fém nagy erővel röpíttetik ki a porlasztófúvókából és az egyes eredetileg gömbalakú fémcsöppek, vékony hártyák alakjában rakódnak egymásmellé vagy egymásfölé egy rendkívül szívós szerkezetű, bensően összefüggő réteget képezve. Az ily fémbevonattal ellátott tárgyas elbírnak mindenféle mechanikai kezelést, mint köszörülést, csiszolást, fényezést, sajtolást, csákózást, nyomást stb. anélkül, hogy a bevonóréteg leválásától kellene tartanunk. A bevonat jellemző sajátosságai különböző föltételektől függőek úgy, hogy a föltételeket nem lehet minden egyes esetre külön megadni. A sajátosságok függnek: 1. A fém olvadáspontjától, 2. a bevonandó fém minőségétől, 3. a bevonat vastagságától. Az egyes esetekben legkedvezőbb viszonyokat egy vagy több előzetes kísérlet útján könnyen megállapíthatjuk. Gyakran célszerű a bevonandó tárgyakat bevonás előtt homoksugárfúvó segélyével vagy pácolás útján a rajtuktapadó portól é3 piszoktól megtisztítani. A kezelendő tárgy előzetes fölmelegítése által a bevonandó fölület és a bevonat közti összefüggés oly bensővé lesz, mint a hegesztés útján egyesített fölületeknél. A be vonófém könnyen folyóssá tétele cél -jából azt más fémekkel vagy folyasztóanyagokkal keverhetjük már magában az olvasztótégelyben vagy pedig közvetlen a porlasztófúvókákból való kilépés után. Az új eljárás alkalmazási tere rendkívül tág. így például arra szolgálhat, hogy mindenféle tárgyakat «fémesítünk» és különösen akkor alkalmazható a galvanikus eljásal szemben előnyösen, hanemvezető fölületeket (fa, üveg, gipsz) kell bevonni. Továbbá matricák, bélyegzők és hasonlók reprodukálására varratnélküli csövek előállítására is alkalmas, amennyiben az eredeti alátétanyag a fémbevonat létesitése után megtelelő módon eltávolíttatik. Fából, vasból stb. készült és a víz vagy az időjárás hatásának kitett tárgyak megfelelő fémbevonat által víz- és viharállóvá tehetők, például a modern repülőgépek merevítései és bordázatai, csónakok és hajók testei, amelyeket eddig gyakran fölszögecselt aluminiumbádoglemezekkel védtek meg. Az eljárás továbbá különféle díszítési célokra is használható, valamint két fémdarab vagy más anyagból álló részek közötti hegesztés- illetőleg forrasztásszerű kapcsolatnak oly kép való előállítására, hogy az előzetesen fölmelegített összekapcsolandó helyekre forró fémet fecskendezünk, finoman elosztott állapotban, amiáltal szilárd folytatólagos kapcsolat létesül az összekötendő részek között. így például két ólomlemezt könnyen összeköthetünk finoman szétosztott ólomból álló sugár segélyével, tehát ólmot forrasztóláng használata nélkül autegén-hegeszthetünk. Nemfémes tárgyak a leírt eljárás szerinti fémes bevonattal helyzetükben rögzíthetők és egyúttal önmagukban szilárdabbá tehetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémbevonatoknak tetszőleges anyagú és tetszőleges alakú tárgyakon való előállítására azáltal jellemezve, hogy a bevonófémet, folyékony állapotban nyomás alatt álló vízgőznek vagy más forró gáznak nyomó- és porlasztóközegként való alkalmazása mellett szétpor-