50568. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szövőszékeknél a vetülékcsévék önműködő kicserélésére

jen. A lehúzott fonalvég- kissé a szövőszék | belseje felé mozgattatik, ami az ezt kö- , vető befűzésre nézve előnyös. A fönt említett kiviteli alakoknál a (70) emelő kifelé és léifelé lendítésére az elő­zőkből már ismeretes (17) tengely szolgál. A harmadik kivitelnél előforduló további mozgások ia következők: Mihelyt a (17) tengely a vetüléktapintó­szerkezet által megindítva elfordul, a (71) emelőkar a (72) rudat és a (70) emelő víz­szintes karját fölfelé mozgatja, aminek következtében a (70) emelő függélyes karja az alsó részére erősített fogjószerke­zettel együtt kifelé lendül (21, és 22. ábra). A (28) tárcsán elrendezett és az előzők­ből már ismeretes (30) csapólemezeknek a (11) és (9) fogószárak nyitását és zárását előidéző működése ugyanaz, mint az első és második kivitelnél volt. Magától értetődik, hogy a fogószerke­zet mozgatására, továbbá a fogószárak nyitására és zárására a legkülönbözőbb mechanikai berendezések alkalmazhatók és maguk a fogiószárak is két vagy több da­rabból állhatnak. [ így például a negyedik kivitelnél a 23— 26. ábrák szerinti emelőrudazat és fogó­szerkezet talál alkalmazást, melynek moz­gásai a következő sorrendben mennek végbe: A (72) rúdnak a (17) tengely segélyével való fölfelé mozgatását már a ^harmadik kivitelnél megismertük. A (72) rúd itt egy (74) szögemelő vízszintes karjával van összekötve és azt fölfelé nyomja, minek következtében a szögemelő rövidebb füg-t gélyes karja kifelé lendül. Ezen függélyes kar alsó végével egy (75) csatlórúd útján a (76) kar van összekötve^ mely a (70) •emelő (77) forgástengelyén függ. A ;(76) kar (78) alsó vége (24. ábra) egy haránt­furattal van ellátva és ezen furatnál fogva & (70) emelő (82) alsó ^végébe erősített Í79) csapon van eltolhatóan vezetve. A föl­tüntetett esetben három (80) fogószár van alkalmazva, melyek a (70) emelő alsó vé­gének (81) csapjai körül lenghetnek és föl nem tüntetett rugók által a (76) karnak kerek agyat képező (78) alsó végéhez nyo­matnak. Ennélfogva ha a (78) agy a (79) csapon a (82) agy felé mozgattatik (24. ábra), akkor a rugók a (80) fogjószárak' hátsó végeit egymáshoz közelítik, mellső végeit pedig, amelyek a (84) cséve felé feküsznek, szétnyitják. Ellenben, ha a (78) agy kifelé tolatik, míg csak a (85) sas­szögben fönn nem akad (25. ábra), akkor a (80) szárak hátsó végeit szétnyomja, mellső végeit pedig összezárja úgy, hogy ez utóbbiak a fonalvéget a (84) csévéről lehúzzák és mindaddig fogva tartják, míg csak a vetélőbe való befűzés meg nem történt. Midőn a (74) szögemelő és (75) csatló­rúd a (76) kart kifelé lendíti, ennek (78) alsó vége először a (85) sasszögig mo­zog kifelé és ezáltal, mint föntebb ki volt fejtve, a mellső fogiószárakat összezárja. A (74) szögemelő tovább fordulván, a (76) kar a (70) emelőt és az ezen .elrendezett fogószerkezetet is magával viszi, minek következtében a fogószárak mellső végei ismét szétnyílnak. A leírt berendezések, mint már a be­vezetésben is említve volt, úgy a folytonos vagy gyűrűs fonógépek facsévéinek (6. ábra), mint az önműködő fonógépek kö­zönséges papircsévéinek és a folytonos fonó­gépek papircsévéinek alkalmazását is meg­engedik. Azonban ez utóbbiak nem alkal­mazhatók minden berendezésnél, mivel ha a vetüléktapintószerkezet elektromos áram zárása által működik, akkor az elektromos áramot nem vezető papirhüvely nem léte­síthet áramzárást. Bizonyos elektromos tapintó szerkezetek­nél a papirhüvelyek rugalmas fémhüvelyek­kel helyettesítendők, melyek hosszukban fölhasítva és hasítékuk széleivel rugalma­san egymásra feküdve (17. ábra) szorosan a cséveorsókhoz simulnak, mimellett a I belső fonalrétegek lecsúszásának megaka­| dályozása céljából lépcsőfokokkal (4. ábra), vagy barázdákkal (16. ábra) láthatók el. I Ezen fémhüvelyeket tővégükön meg kell fogni, mivel máskülönben simaságuk foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom