50534. lajstromszámú szabadalom • Írógép

Szegmensnek oldalsó (g) nyúlványai a gépállvány függélyes (gl) vezetékeiben elmozoghatnak úgy, hogy a szegmens ekkor függélyesen mozog; a szegmens rendesen alsó helyzetében áll, melynél, a kisbetűk nyomtattatnak. Mindegyik betűkar alsó vége az (e3) kampó révén az íves (e2) réssel bír, melynek nyílás lefelé néz. A betűkar másik ellentétes irányban néző (e5) rése az (e4) résben folytatódik úgy, hogy a betűkart könnyen lehet a (G) szegmens (Gl) csapjára akasztani, amely beleillik az (e4) rés fölső legömbölyített végébe és könnyen, de biztosan támasztja alá a betűkart, mely könnyen cserélhető ki a betűkarokat (g4) lapok tartják egymástól kellő távolságban. A betűkarok elrendezése olyan, hogy mind középpont felé csapódnak. A (H) billentyűkarok belső vége a (h) öböllel és a fölnyúló (hl) karral van ellátva, mely utóbbiak mindegyike (h2) csap révén van kapcsolva egy-egy betűkarra]. A közös (H5) barántrúd rugalmasan szorul a (h) öblökbe s e helyzetében (h3) rugók által tartatik, melyek a (H5) harántrúd (h4) peckeit fogják körül, mely utóbbiak a (Hl) rúdban eltolódhatnak. Ezen (Hl) rudak végei a gépállvány (h5) vezetékeiben függélyes irányban elmozoghatnak, rendszerint azonban a (h6) rugók által lefelé huzatnak. A billentyűkarok a (H2) lap (h7) bemetszéseiben vezettetnek. Az állványon elrendezett merev (H3) toldatok (h8) réseiben a billentyűkarok alatt végighúzódó (I) univerzális gerenda vezettetik, melyet az (il) rugók hatása alatt álló (i2) horgos peckek szorítanak a billentyűkarokhoz. Az (A) állványban lenghetően ágyazott (II) harántgerenda ékelt (i3) karjainak villás (i4) végei közrefogják az univerzális gerendát úgy, hogy e gerenda mindig csak önmagával párhuzamosan mozoghat el. A (J) átváltó billentyű leszorításakor egyidejűleg mozgatja a (G) szegmenst, az (E) betűkarokat és a (Hl) harántgerendát, valamint a (H) billentyűkarokat azon helyzetbe, amelyben a nagybetűk nyomtatnak. A (J) átváltókar a (j) csap köt ül forgathatóan van ágyazva és (jl) résébe a (Jl) függélyes csatlórúd (j2) csapja fog; a (Jl) csatlórúd fölső vége az (J2) lengő tengely (j3) karjára van akasztva; ezen (J2) lengő tengely (j4) karjai a (G) szegmens (g) karjai révén a szegmenst megemelheti. A (Jl) csatlórúd fölső (j5) résébe az (Jl) lengő tengely vízszintes (J3) karjának (j6) csapja fog, Az (J3) kar a (J5) fiiggesztőrúddal van kapcsolva, melynek alsó végében a (Hl) rúd van ágyazva. Ha tehát a (J) billentyű leszorításakor a (Jl) csatlórúd a (J2) lengő tengelyt működteti a szegmens és az (E) betűkarok megemeltetnek, mimellettt a (J4) lengő tengely a (Hl) rudat emeli meg úgy, hogy a billentyűkarok is egyidejűleg megemeltetnek, de az összes részek egymáshoz képest munkahelyzetben maradnak. A szöktető az 1—9. ábrákban van föltüntetve. A (C) szán (K) fogasrúdja ferde (k) fogazású. A merev (kl) állványrészre erősített (K10) tartó függélyes (k2) résében a (k3) rész nyugszik, melyet a (k4) pecek tart helyzetében. A (KIO) tartó oldalain a függélyes irányban elmozogható (K2—K3) tolókák vannak, melyek függélyes (k5) réseibe a (k3) részre erősített (k6) lapocskák fognak, melyek a tolókákat a (KIO) tartón vezetik. A (K2) tolóka az (L) kilincset hordja az (1)csapon; a kilincset az ívelt (1') rúd vezeti, amely az (12) rugót hordja. A másik (K3) tolóka (13) csapján az (Ll) kilincs van ágyazva, mellyel az (14) rúgó működik össze, melynek (15) ütközője az (Ll) kilincs útjában áll és határolja annak mozgását, mikor a kilincs a szán haladásakor záróhelyzetbe szorul. A (KIO) tartóra (16) csavarral erősített (M) kar két végére erősített (m) peckek végei az (ml) hímbával vannak kapcsolva. Az (m) peckek (K2, K3) tolókák fölhasított (m2) lábrészeivel működnek össze, a (M) kart pedig a (m3) rúgó íerde helyzetben tartja úgy, hogy a (K2) tolóka és az (L) kilincs meg van emelve és a (K) fogasrúddal összefog, míg a (K3) tolóka le van szorítva úgy, hogy az (Ll) kilincs nem ér a fogas-