50527. lajstromszámú szabadalom • Szögezőgép

- 10 -tesszük és a (14) bekacsoló lábitót leszorítjuk. Ekkor a (260) rúd, mely a (14) lábitót a tengelykapcsolást működtető szerkezettel köti össze, megemeltetik, minek folytán a (367) kilincs (24. ábra) kikapcsoltatik és az ekként szabaddá váló (352) rugó a (348) kapcsoló kúpot az állandóan forgó (18) szíjtárcsába bekapcsolja. Ha az ekként bekapcsolt (20) tengely forogni kezd, akkor az ár lefelé mozog, hogy a szög fölvételére szolgáló lyukat előzetesen beszúrja. A munkadarab a (402) vezető léchez (3. ábra) szoríttatik és egyidejűleg a kalapács megemeltétik, amikor is az a (62) szögtartó hüvelyt szabaddá teszi. Mikor az árnak beszúrási mozgása véget ért, akkor a szarv a (168, 170) könyökemeltyűnek (1. ábra) behajlítása folytán leszoríttatik; minthogy azonban ekkor a (162) tolattyú a (186) fogazás hatása alatt rögzítve van, a (164) rúgó a szabaddá tett szarvra hatni nem képe3, következésképpen az ár beszúrási mozgásának mélységét megszabó szerkezet az árra nézve ekkor hatástalan. Az ár már most a munkadarabot előremeneszti és pedig akkorra közzel, hogy az előzetesen beszúrt lyuk a kalapács vezetéke alá jut. A szögtartó hüvely és a szögcsúsztató csatorna zára a munkadarabnak előremenesztése közben egyidejűleg visszahuzatnak és így a szögtartó hüvely az árnak mozgási pályájából kijut. Mikor az ár az előremenesztés megtörténte után kiindulási helyzetébe visszatér, akkor a szögtartó hüvely és a csatornazár ismét rendes állásukba mozgattatnak vissza. A csatornazár már most akként mozgattatik el, hogy a szögtartó hüvelybe egy szög bocsáttatik be; történik pedig ez akkor, mikor a lyuk éppen a kalapács vezetéke alatt van. Ugyanekkor a kalapács is befejezi fölfelémozgásátv A szögtartó hüvely, a csatornazár és a kalapács mozgásainak a találmány szerint megszabott időbeli viszonya igen fontos, mert ezáltal a szögek hozzávezetése kényszermozgásúan és egyenletesen történik, bármily sebességgel jár is a gép. Az említett szerkezeti elemeknek működését és azok mozgásainak időbeli viszonyát a 7—11. ábrák világosan szemléltetik. A 7. ábrában föltüntetett állás a gép nyugalmi állapotának felel meg; ekkor a (80) csatornazár a kalapács és a csatornában lévő utolsó szög között van, míg a kalapács lesülyesztett állását, az ár pedig megemelt állását foglalja el. A 8. ábra ezen szerkezeti elemek működésének kezdetét vagyis azoknak a (20) főtengely elforgásának kezdetén beálló mozgásait szemlélteti. Ekkor a kalapács a szögtartó hüvelynek szabaddá tétele céljából meg van emelve, az ár pedig a beszúrás céljából lesülyesztve. Miközben az ár a munkadarabot előretolja, a szögtartó hüvely és a csatornazár visszahuzatik (9. ábra). Az eddig fölfelé mozgó kalapács azonban, nyomban a szögtartó hüvely szabaddá tétele után, nyugalomba jut és ezáltal a csatorna végét elzárván, meggátolja a legalsó szög egy részének a kalapács vezetékébe való behatolását. Midőn az ár a munkadarabból kihuzatik és kezdeú helyzetébe visszatér, akkor a kalapács ismét megemelkedik és pedig oly állásig, melynél a kalapácsnak alsó vége a legalsó szög fejéveí szemben fekszik (10. ábra). Ennél az állásnál a megemelkedő kalapács újból nyugalomba jut. Már most előremozgattatik a csatornazár, mely akkor a csatornában lévő két utolsó szög szára közé nyúl és pedig első sorban élének ferdén lemetszett (420) végével (12. ábra). Ezután a csatornazár élének ékalakú (422) középrésze jut a szögek szárai közé, amikor is az az utolsó szöget kibillenti úgy, hogy ennek szára a kalapács vezetékébe hatol, míg ezen szögnek fejét a kalapácsnak alsó vége a csatornában visszatartja. Miközben a csatornazárnak a (422) része a szög szárát a kalapács vezetékébe tolja,azalatt a csatornazárnak le nem metszett (424) része a kalapács vezetékének alsó részét elzárva tartja úgy, hogy a szög szára a kalapács vezetékébe be van fogva. Ebben az időpontban a csatornazár és a kalapács célszerűen nyugalomba hozatik, majd a kalapács maga fölfelé mozgattatik, hogy a szög fejét szabaddá tegye; ennek megtörtével a csatornazár ismét előremozgattatik és a