50505. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok mozgatására és keverésére az erejedésnél fejlődő szénsav vagy más gázok hatása alatt

talán még sem biztosítaná. Hogy már most további csapok, illetve mozgató berendezé­sek alkalmazása nélkül lehessen a fentebb jelzett veszélyt kiküszöbölni, az (A) tartály­ban, mely vagy a 7. ábra szerint álló, vagy a 8. ábra szerint fekvőtartály lehet, áttört (1) és (2) fenekeket rendezünk el, melyek az alsó fenéktől és a folyadékszinttől bi­zonyos, pld. 10—20 cm. távolságban van­nak elrendezve és melyek a cefrét befo­gadó és a tartály tartalmát mozgásban tartó és összekeverő folyadékot vezetjük be. Ezek az áttört fenekek egyrészt meggá­tolják, hogy a cefre szilárd alkatrészei az (Aj tartály fenekére ülepedjenek, mert eze­ket a (2) ienék visszatartja, másrészt pedig azt is megakadályozzák, hogy a folyadék fölszínére emelkedjenek és itt kiszáradva a hasznosítás elől elvonassanak. Minthogy az áttört fenekek között levő térben vezetjük be a cefrét, nevezetesen a zúzott gyümölcsöt vagy a főzőüstből jövő, még malátát és komlót tartalmazó sörlét, a cefrét quantitativ és qualitativ módon ecetképződés nélkül teljesen kihasználhat­juk. Ismeretes, hog-y a kisajtolt gyümölcslé erjesztésénél eddig követett eljárásnak az volt a hátránya, hogy a szabad levegő ha­tásának kitett gyümölcs könnyen ecetesed­hetett. Ép így sörfőzőknél is föllépett az a hátrány, hogy a főzőüstből jövő sörlót az ecetképződés meggátlása céljából le kellett hűteni és hideg állapotban kellett meger­jeszteni, mi sok költséget okozott. Ha már most az erjesztést az (1) és (2) fenekekkel fölszerelt kádban végezzük, melyben a cefre eme fenekek között foglal helyet, az erje­dés szénsav közben és nem a légkörben megy vége, minek következtében a főző­üstből jövő cefre kisajtolása fölöslegessé vá­lik. A megdarált malátát azonnal földol­gozhatjuk, anélkül, hogy keményítő tartal­mát előbb ki kellene cukrosítani, tehát a maláta főzése és hűtése is elmarad. Az ecetképződés ki van zárva és az erjesztés magas hőmérsékletnél is végezhető. Az er­jedő folyadék folytonos mozgása és keve­rődése következtében a malátát igen ked­vező módon értékesíthetjük és zamatos anyagokat sem vesztünk, mert az erjedés levegő kizárása mellett történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folyadék mozgatására és ke­verésére az erjedésnél föllépő szénsav vagy más gázok hatása alatt, jellemezve egy zárt edény által, mely a mozga­tandó, illetve keverendő folyadék (er­jedő folyadék, cefre stb.) tartályával ön­működően vezérelt szelepek, csapok stb. útján akként van kapcsolva, hogy a szén­sav vagy más gáz, pld. oxygén a folya­dékot eme tartályból a zárt edénybe és ennek rnegtelése után a tartályba nyomja vissza úgy, hogy ez a visszafolyó folya­dék a tartály egész tartalmát mozgás­nak indítja és ezt összekeveri, anélkül, hogy ekkor a tartályban lényegesebb nyomás vagy feszültség lépne föl, az erjedő folyadékból fejlődő szénsav hasz­nálatánál pedig ezt a szénsavat, a kí­vánt munka elvégzése után ismert mó­don lehet a hordón kívül fölfogni és hasznosítani. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganato­s'ítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az edény a tartály fölött van elrendezve és evvel egyrészt a tartályban lévő fo­lyadékba nyúló, alsó végén előnyösen áttört cső, másrészt önműködően nyíló és záródó szelepekkel ellátott és a tar­tály alsó részébe torkoló cső útján van kapcsolva úgy, hogy az erjedésnél a fo­lyadék vagy cefre fölszine fölött össze­gyűlő, illetve ide vezetett szénsav vagy más gáz a folyadék egy részét idősza­kosan és ismételten az edénybe nyomja és innen a tartályba visszahajtja, mely folyamat ismételt alkalmazásával a tar­tály egész tartalmát alaposan összeke­verjük. 3. Az 1. és 2. alatt védett berendezés fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartály vagy hordó belsejébe nyúló, alsó'végén előnyösen áttört (C) cső van egy (H) úszótesttel fölszerelt (F) hengerhez kapcsolva, melynek fölső része (Ml, M2) szelepekkel fölszerelt tol­dat útján a (C) csőbe betorkoló és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom