50505. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok mozgatására és keverésére az erejedésnél fejlődő szénsav vagy más gázok hatása alatt

talán még sem biztosítaná. Hogy már most további csapok, illetve mozgató berendezések alkalmazása nélkül lehessen a fentebb jelzett veszélyt kiküszöbölni, az (A) tartályban, mely vagy a 7. ábra szerint álló, vagy a 8. ábra szerint fekvőtartály lehet, áttört (1) és (2) fenekeket rendezünk el, melyek az alsó fenéktől és a folyadékszinttől bizonyos, pld. 10—20 cm. távolságban vannak elrendezve és melyek a cefrét befogadó és a tartály tartalmát mozgásban tartó és összekeverő folyadékot vezetjük be. Ezek az áttört fenekek egyrészt meggátolják, hogy a cefre szilárd alkatrészei az (Aj tartály fenekére ülepedjenek, mert ezeket a (2) ienék visszatartja, másrészt pedig azt is megakadályozzák, hogy a folyadék fölszínére emelkedjenek és itt kiszáradva a hasznosítás elől elvonassanak. Minthogy az áttört fenekek között levő térben vezetjük be a cefrét, nevezetesen a zúzott gyümölcsöt vagy a főzőüstből jövő, még malátát és komlót tartalmazó sörlét, a cefrét quantitativ és qualitativ módon ecetképződés nélkül teljesen kihasználhatjuk. Ismeretes, hog-y a kisajtolt gyümölcslé erjesztésénél eddig követett eljárásnak az volt a hátránya, hogy a szabad levegő hatásának kitett gyümölcs könnyen ecetesedhetett. Ép így sörfőzőknél is föllépett az a hátrány, hogy a főzőüstből jövő sörlót az ecetképződés meggátlása céljából le kellett hűteni és hideg állapotban kellett megerjeszteni, mi sok költséget okozott. Ha már most az erjesztést az (1) és (2) fenekekkel fölszerelt kádban végezzük, melyben a cefre eme fenekek között foglal helyet, az erjedés szénsav közben és nem a légkörben megy vége, minek következtében a főzőüstből jövő cefre kisajtolása fölöslegessé válik. A megdarált malátát azonnal földolgozhatjuk, anélkül, hogy keményítő tartalmát előbb ki kellene cukrosítani, tehát a maláta főzése és hűtése is elmarad. Az ecetképződés ki van zárva és az erjesztés magas hőmérsékletnél is végezhető. Az erjedő folyadék folytonos mozgása és keverődése következtében a malátát igen kedvező módon értékesíthetjük és zamatos anyagokat sem vesztünk, mert az erjedés levegő kizárása mellett történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folyadék mozgatására és keverésére az erjedésnél föllépő szénsav vagy más gázok hatása alatt, jellemezve egy zárt edény által, mely a mozgatandó, illetve keverendő folyadék (erjedő folyadék, cefre stb.) tartályával önműködően vezérelt szelepek, csapok stb. útján akként van kapcsolva, hogy a szénsav vagy más gáz, pld. oxygén a folyadékot eme tartályból a zárt edénybe és ennek rnegtelése után a tartályba nyomja vissza úgy, hogy ez a visszafolyó folyadék a tartály egész tartalmát mozgásnak indítja és ezt összekeveri, anélkül, hogy ekkor a tartályban lényegesebb nyomás vagy feszültség lépne föl, az erjedő folyadékból fejlődő szénsav használatánál pedig ezt a szénsavat, a kívánt munka elvégzése után ismert módon lehet a hordón kívül fölfogni és hasznosítani. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatos'ítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az edény a tartály fölött van elrendezve és evvel egyrészt a tartályban lévő folyadékba nyúló, alsó végén előnyösen áttört cső, másrészt önműködően nyíló és záródó szelepekkel ellátott és a tartály alsó részébe torkoló cső útján van kapcsolva úgy, hogy az erjedésnél a folyadék vagy cefre fölszine fölött összegyűlő, illetve ide vezetett szénsav vagy más gáz a folyadék egy részét időszakosan és ismételten az edénybe nyomja és innen a tartályba visszahajtja, mely folyamat ismételt alkalmazásával a tartály egész tartalmát alaposan összekeverjük. 3. Az 1. és 2. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartály vagy hordó belsejébe nyúló, alsó'végén előnyösen áttört (C) cső van egy (H) úszótesttel fölszerelt (F) hengerhez kapcsolva, melynek fölső része (Ml, M2) szelepekkel fölszerelt toldat útján a (C) csőbe betorkoló és a