50484. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folytonos üzemű gépies szántásra két erőgép segélyével

zán forog tengelyén. Emellett a két dobon kívül mindegyik erőgépen egy (c) illetve (d) csiga van elrendezve, mely tengelye kö­rül szabadon forog és a vontatókötélnek a másik erőgéphez való vezetésére szolgál. A rajzon a könnyebb áttekinthetés ked­véért a baloldali (B) erőgéphez tartozó kö­telek teljes vonallal vannak rajzolva, míg a jobboldali (J) géphez tartozó kötelek pont­vonalosan vannak jellezve; emellett minden vontatási iránynál azok a kötelek, amelyek hasznos vontató munkát végeznek, vastagon vannak rajzolva, míg azok a kötelek, ame­lyeket a mozgó eke húz maga után és fejt le az illető kötéldobról, vékony vonalakkal vannak ábrázolva. Ezek után tekintsük az egyes vontatási irányoknál fellépő dobozmozgásokat. A jobb­ról balra való mozgatást (I. nyíl, 1. ábra) részben a baloldali (Bl) gépnek (b2) dobja, részben a jobboldali (J) gépnek (jl) dobja végzi; utóbbi vontatás oly módon történik, hogy az (E) ekétől a (jl) dobhoz vezető kö­tél a (c) szabadon futó csigán van átvezetve. Ezen irányú vontatásnál a jobboldali (J) gé­pen levő (j2) dob, valamint a baloldali (B) gépen levő (bl) dob szabadon mozog a kö­telek hatása következtében tengelye körül. A (bl) dobról lefejtett kötél a jobboldali gépen levő és szabadon futó (d) csigát tartja az óramutató járásával megegyező értelemben forgásban. A balról jobboldalra történő vontatásnál (II. nyíl, 2. ábra) a hasznos vontatómunkát egyrész a jobboldali (J) gépen elrendezett (j2) dob, másrészt a baloldali (B) gépen el­rendezett (bl) dob fejti ki. Az utóbbi dobra fölcsavarodó kötél a jobboldali gépen levő és szabadon forgó (d) csigát tartja az óramutató járásával ellenkező értelemben forgásban. Ez irányú mozgásnál a mozgó eke a köte­let egyrészt a baloldali (B) gépen elhelye­zett (b2) dobról, másrészt a jobboldali gépen elrendezett (jl) dobról fejti le; utóbbi kö­télszakasz a baloldali gépen elrendezett (c) szabadon forgó csigán át van vezetve. Mint ezen leírásból kitűnik, a szántásnál mindegyik erőgép szakadatlanul üzemben van, minek következménye, hogy a szán­táshoz szükséges munka elvégzésére két oly gépre van szükség, melyeknek együttes teljesítménye éppen a kívánt erőszükségletet szolgáltatja, — míg az eddigi két géppel történő szántásnál mindegyik gép önmagá­ban kellett, hogy ezen teljesítményt kifejtse, vagyis a kívánt erőszükségletnek ép két­szeresét teljesítő gépekre volt szükség. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folytonos üzemű gépies szán­tásra két erőgép segélyével, jellemezve azáltal, hogy az ekét magához \ontató erőgépen kívül a visszahagyott erőgép is résztvesz a tőle távozó eke vontatá­sában, oly módon, hogy egy vontatókö­tél a szembenálló erőgépen elhelyezett laza csigán át vezetve hengeredik föl a visszahagyott gépen elhelyezett kötél­dobra. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy mindegyik erőgépen két kötéldob van elrendezve, melyek közül az egyik a barázda hosszának megfelelő kötélhosz­szal az ekét magához vontatja, míg a másik dob a barázda kétszeres hosszá­nak megfelelő kötélhosszal a tőle távozó ekét vontatja. (1 rajzlap melléklettel.) XILLA. 9Í82VCK, TÁJMMÁG NVOMOJLUI BUDAFTFTTE*

Next

/
Oldalképek
Tartalom