50483. lajstromszámú szabadalom • Köralakú síkszita

Megjelent 1910. évi december hó 19-én. MAGY. ^jW KIR. SZABADALMI jHn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 5048B. szám. X/i. OSZTÁLY. Köralakú síkszita. FEJÉR DEZSŐ MOLNÁR KIS-KUN-FÉLEGYHÁZÁN. A bejelentés napja 1910 április hó 15-ike. Az ismeretes síkszitának hátránya az, hogy az őrlemény a szitán rázás közben szabadon mozog és az őrlemény nagy része nem szitálta tik át. Találmányom tárgya oly köralakú síkszita, melynél az őrlemény bizonyos út hosszában kényszeríttetik haladni és ezen útjában tökéletesen megmunkáttatik úgy, hogy a szita teljesítőképessége nagy mértékben fokoztatik. A találmány lényege abban áll, hogy a szita fölületén spirális vezetékek vannak elrendezve, melyek mentén az őrlemény elhaladni kényszeríttetik. Az átszitált őrlemény egy a szita alatt elrendezett vakrámára jut, míg a szitán visszamaradó termék további megmunkálás végett egy nagyobb szemű szitára szállíttatik. Minthogy ezen rendszerű szitáknál az őrlemény nagy út mentén halad, egy és ugyanazon szita két vagy több szakaszra is osztható, mely szakaszok mindegyike külön spirális vezetékkel bír úgy, hogy egy és ugyanazon szitán több különböző őrlemény szitálható egyidejűleg. Ezen esetben minden egyes szakasz külön őrleménybevezető és elvezető csatornával bír. Az őrlemény vagy a szita kerületétől a központ felé vagy fordítva haladhat anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. A mellékelt rajzon ezen köralakú síkszita két kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik kiviteli alaknak vázlatos fölülnézete, a 2. ábra ennek függélyes metszete, a 3. ábra a másik kiviteli alak fölülnézete. Az 1. ábra szerint a köralakú (a) síkszita egy spirális (b) vezetékkel van ellátva. Az őrlemény a szita kerületén lesz adogalva és a spirális vezeték mentén a rajzolt nyilak irányában a szita középpontja felé vezetve átszitáltatik. Az átszitált termék a (c) vakrámára esik és innen elvezettetik, míg a szitán visszamaradó termék ismert mód szerint egy másik szitára szállíttatik. A szita alatt egy ismeretes szerkezetű (d) kefe van elrendezve. A 3. ábra szerint a szita fölülete négy (e), (f), (g) és (h) szakaszra van osztva és mindegyik szakasz különálló tetszés szerinti nagyságú szemekkel bíró szitát képez úgy, hogy az egyik szitán visszamaradt termék esetleg a másik szitára vezethető vagy mindegyik szita külön őrlőgép által tápláltatik. Mindegyik szakasz külön (b) spirális vezetékkel, valamint a rajzon föl nem tüntetett őrleménybevezető és kivezető csatornával van ellátva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Köralakú síkszita azáltal jellemezve, hogy