50453. lajstromszámú szabadalom • Fémszálas izzólámpa rugalmasan ágyazott száltartó állvánnyal

dezett karjai rugalmas anyagból, pl. fém­sodronyokból vagy fémlamellákból álla­nak. A 9. ábrában föltüntetett foganatosí­tási alaknál a belső (c) csuklórésznek kör­szegmensalakúan meggörbített karjai oly erősen vannak méretezve, hogy azok csak a száltartó állványnak, az összeszerelés cél­jából, a rúdra való rátolását teszik lehe­tővé, de a lámpára ható rázkodtatások al­kalmával nem engednek észrevehető mér­tékben utána. A gömbcsuklós kapcsolat ezen belső ré­szének rugalmas kiképzése mellett a (b) középrudat akár mereven (6. ábra), akár rugalmasan (7. és 8. ábra) képezhetjük ki. Az utóbbi esetben a középrudat cél­szerűen a csuklós kapcsolat szegmens­alakú karjainak meghosszabbításai gyanánt foganatosítjuk. A 8. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a tulipánszerűen elrendezett (c) rúgócsoportnak karjai a száltartó állvány belsejében fölfelé nyúló- egyenesvonalú rö­vid (c") nyúlványokkal bírnak, melyek a kilengést határoló elemek gyanánt hatnak. Az imént leírt foganatosítási alakok mindegyikénél a száltartó állványnak alsó része és az (a) lámpaalzat között rugal­mas kapcsolat van létesítve, a külön (e) rugók segélyével, melyek egyúttal az áram­nak az izzó szálakhoz való hozzáveiz<etéáére is szolgálnak. A szerkezet hatása válto­zatlanul megmarad, ha más, célszerű alak­kal bíró rugókat és pedig két vagy több elemből álló csoportokban rendezünk el a száltartó állványnak a lámpaalzattal, ill. a középrúdnak az alzathoz közel fekvő ré­szével való összekapcsolására; az utóbbi esetben elegendő, ha az -áramot bevezető elemek flexibilisek. A gömbcsuklós kapcsolat helyének meg­választása irányában végzett összehason­lító kísérletek azt mutatták, hogy a leg­kedvezőbb az az elrendezés, melynél ezen kapcsolat a száltartö állvány súlypontjá­ban vagy ezen ponthoz egészen közel fek­szik. A csőalakú tartó állványt a kidombo­rodó rész helyett szűkített résszel is lát­hatjuk el. Ebben az esetben a csuklós kap­csolat belső részét alkotó sodronyokat a szűkített részhez való illeszkedés céljából homorúan görbítjük meg. A száltartó állványt a tetszetőség ked­véért nem átlátszó üvegből, hanem tej­üvegből készítjük. Hasonlóan hatnak azon foganatosítási alakok is, melyeknél a lámpaalzatból ki­nyúló, tengelyirányban elrendezett rúd maga is rugalmas anyagból, pl. megfele­lően méretezett fémsodronyból van ké­szítve. Ezen foganatosítási alakoknál a rúdnak rugalmassága szintén meggátolja, hogy erős lökések közvetlenül vitessenek át a rudat központosán körülvevő szál­tartó állványra, ill. az erre fölerősített izzó szálakra. A középrúd itt az azt körül­vevő tartó állványnak oly vezetékéül szol­gál, mely egyúttal a rúd és az állvány kö­zött csekély hajlást is megenged. A 10. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a középrúd a (c) korongnak központi furatán van átvezetve, míg a korong a tartóállványnak csőalakú (d) részével van megfelelő módon össze­kötve. A 11., 12. és 13. ábrákban föltün­tetett megoldásoknál a rúdnak központi vezetése azáltal van létesítve, hogy az áll­ványnak csőalakú része a szálat körülvevő szűkítéssel bír. Ezen szűkítést akár a cső­nek majdnem közepében (11. ábra), akár annak végén (12. és 13. ábra) képezhet­jük ki. A rugalmas rúdnak a lámpa rázkódta­tása! folytán beálló lengései a tartóáll­ványra átvitetnek, ott azonban az említett, külön elrendezett (e) rugók hatása foly­tán megfelelően tompíttatnak, melyek a tartóállványt a lámpaalzattal, ill. a köz­pontos rúdnak az alzat közelében lévő ré­szével kötik össze. A 10. ábrában föltüntetett megoldásnál ezen rugók a megfelelő fémből, pl. vörös rézből, nikkelből készült, egyúttal az ára­mot bevezető spirális (e) rugók gyanánt vannak foganatosítva. A 11. ábra oly foganatosítást láttat, melynél a (d) tartóállvány a három elem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom