50445. lajstromszámú szabadalom • Tűzhely

kamrába vannak bezárva, nem hűlhetnek le, tartalmuk tehát a tüzelés kiiktatása dacára tovább párolódik. Az (5) tolattyú oly elrendezésű, hogy mindkét véghelyzetében hevíttetik a tűz által úgy, hogy még záróhelyzetben is hővezetés révén lassú meleget ad át az üstöket körülvevő légtérnek. Hogy az egyes üstöket külön-külön többékevésbbé lehessen fűteni, a rostély felől külön füstcsatornát vezetünk az egyes üstökhöz. A föltüntetett példánál a (4) rostély szintje fölött elrendezett vízszintes (8) válaszfal a (2) üstök számának megfelelő, {9) csapokkal zárható nyílásokkal van ellátva. A (2) üstök részben keresztülnyúluak a (8) válaszfalon úgy, hogy oldalfalaik füstcsatornákat határolnak. A (9) csapók beállítása szerint az egyes üstöket többé-kevésbbé tehetjük ki a füstgázok hatásának, minthogy természetesen ezek mindig a legrövidebb úton fognak a (6) kéménybe igyekezni. Ha az (5) tolattyú az 1. ábrabeli helyzetben van, akkor a füstgázok először az üst-fenekeket fűtik, azután átlépnek a (8) fal nyílásain az üstfalak közé és a (6) kéményen át távoznak, mimellett a (9) csapók beállításával egy vagy több üst a gázokkal való közvetlen érintkezéstől kiiktatható. Ha az (5) tolattyút átállítjuk, akkor a (2) üstök felé nem áramolhat füstgáz, ekkor azonban az (5) tolattyú a füstgázoknak a szabad tűzhelylap felé való áramlását engedi meg; a füstgázok útjukban a (10) sütőt vagy vízkazánt melegítik és a (11) csatornán át távoznak a (6) kéménybe. A föltüntetett szerkezetnél a szabad tűzhelylap külön (12) tüzeléssel és (13) füstcsatornával is van ellátva úgy, hogy a (10) vízkazánt vagy sütőt szükség esetén alulról és fölülről lehet fűteni. A szabad tűzhelylapot azonban a (4) rostélyról közvetlenül is fűthetjük, ha a (12) tűzhely (14) hamuszekrényét kihúzzuk és ezáltal a (4) tűzhely füstgázainak utat nyitunk a tűzhelylap alá és a (13) csatornába. A (4 és 12) rostély ok távolsága célszerűen olyan, hogy közöttük a sütő kényelmesen elférjen. A tűzhely lehűlésének meggátolására a tűzhelyfalak szigetelőburokkal vannak bo^ rítva, a tűzhely fölső részét pedig a szigetelőanyagból készült (15) födő borítja le, mely maga a tűzhelylap közé szigetelő-légréteget zár be. A föltüntetett példánál a (15) födő két külön részből áll, melyek csuklósan vannak a tűzhelyhez erősítve és nyitott helyzetben rögzíthetők úgy, hogy például tálaló-asztal gyanánt használhatók (6. ábra). SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tűzhely egy vagy több üsttel, jellemezve azáltal, hogy a füstgázoknak úgy a beáramlási mint kiáramlási helye lezárható, oly célból, hogy a tűzhely belső tere hosszú ideig tartsa a meleget. 2. Az 1. alatt igényelt tűzhely foganatosítási alakja szabad tűzhelylappal, jellemezve azáltal, hogy a rostély fölött elrendezett (5) tolattyú révén a füstgázok vagy az üsttérbe, vagy a tűzhely-lap alá terelhetők. 3. A 2. alatt igényelt tűzhely foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (5) tolattyú által a (4) rostély felől elzárható, a szabad tűzhelylap alatt lévő fűtőcsatornába külön tüzelő-rostély van elrendezve úgy, hogy az üstök és a tűzhelylap egyidőben is fűthetők. 4. A 3. alatt igényelt tűzhely foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a két rostély egymástól oly távolságban van elrendezve, hogy közöttük sütő vagy hasonló rendezhető el. 5. Az 1—4. alatt igényelt tűzhely foganatosítási alakja több üsttel, jellemezve azáltal, hogy a rostély felől mindegyik kazán körül külön füstcsatorna van elrendezve, melyek külön zárhatók le és közös kéménybe torkolnak. 6. Az 5. alatt igényelt tűzhely foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az üstök körüli füstcsatornák kiindulási pontjait a tüzelés fölött elrendezett (8) harántfal nyílásai képezik.