50426. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a szénsavhidridnek, antimonnak, arzénsavanhidridnek, antimonnak szelennek és a többi, az üveg előállításánál fejlődő termékeknek hasznosítására
a (H) kollektoron vagy az (L) tornyon át az <M) ventilátorral áll kapcsolatban, mely a gázok aspirálssát eszközli. A meleg behatása alatt képződő gázok azonnal beszívatnak a ^eg-zúgosan épített ülepítőkészülékbe vezettetnek, melyben a szublimátok és a porok leülepednek. A gázok ezután az olvasztókemencét körülvevő <H) csőbe lépnek be, erre hogy a kőanyagból álló tornyon vonuljanak át, mély apró darabokban CaC03 -t tartalmaz; az utóbbi a képződő salétromos gőzöket magához szívja. A gázok igen finom esővel mosva és lehűtve lépnek ki. A zeg-zúgosan épített készüléknek a €aCOs -t tartalmazó toronnyal való összekötésére szolgáló vezetéknek, úgy mint a salétromsav előállításánál, kőanyagból kell készülnie, mert különben az a vascsöveket megtámadná. A (H) kollektor célszerűen könnyen szétszedhető darabokból van összeállítva, hogy (3—4 hetenként) gondosan megtisztítható legyen. Ez a tisztítás előnyösen egy szünnap (vasárnap) estéjén végzendő, amely napon a tégely nem használtatik olvasztásra, miért is nem fejlődött C02 . A kollektor ferdén áll és alacsony oldalán (S) vízelvezetéssel van ellátva, hogy az alapanyagok (SiO,„ NaNOs ) stb.) nedvességéből eredő vízgőz kondenzálása folytán öszzegyűlő víz elvezettessék. Ezt a szükségszerű lehajlást arra kell használni, hogy elkerüljük, miszerint a kollektor azokat a nyílásokat eltömje, amelyeken át a tüzelőanyag bevezettetik (amint az föllépne, ha a kollektor vízszintes lenne). Az (L) tornyok közül legalább kettőt oly csővezetékek kötnek össze, melyek nyitó- és zárócsappanóval bírnak úgy, hogy a CaC08 -nak az egyik toronyban való megújítása közben a másik torony használható. A tornyokban összegyűlt szénsavanhydtid a tornyokból lehűtve és tisztítva lép ki az (M) ventilátor által az (N) gazométerbe szívatik, melyből ismét közvetlenül egy szivattyú szívja ki, mely az anhydridet (0) szárítótornyok sorozatába nyomja, az utóbbiak lyukacsos anyagokat vagy CaCla -t tartalmaznak. Az (0) tornyokból is célszerű kettőt vagy hármat alkalmazni és ezeket nyitó- és zárócsappanókkal ellátott csővezetékekkel összekötni, hogy egy kihasznált és szigetelendő torony helyett mindenkor használatra kész toronnyal rendelkezzünk. A CalC2 fogyasztás csekély jelentőségű, mert a tornyok kiürítésénél kapott oldatokból koncentráció és száraz begőzölögtetés által ismét CaCl2 -t kapunk vissza. Az utolsó átvezetés, mint említettem, a (Q) kompresszorokon át történik, melyek közül ez elsőben a C02 10 atm. nyomásnak van kitéve; a második a kompresszor az elsőben komprimált gázt beszívja és 20 atm. nyomásra hozza; végül a harmadik kompresszor a másodikból jövő C02 -t 70 atm. nyomásra hozza, melynél az folyékony lesz. Megjegyzendő, hogy a hasznosítás az olvasztókemence tökéletlen működésénél sem befolyásoltatik, amennyiben csupán a gázoknak és szublimátoknak lassabb és igy tovább tartó fejlődése következik be. Ha egy olvasztótégely eltörik, akkor az illető tégelyből való hasznosítás megszűnik és helyette a többit hagyjuk működni. Ha a behelyezés után oly tégelyt kapcsoltunk a kollektorhoz, melyet jónak tartottunk, azonban fölső részében vagy nyakában töréssel bír, akkor ezt a behelyezés után képződő gázoknak gyors analitikus vizsgálata által könnyen fölismerjük. Az analizálandó gázt az aspirálás által az ülepítőkészülék könnyen fölfogja és a szokásos analizáló készülék segélyével analizáljuk. Ha a tégely feneke el lenne törve és a flottéur nyílása el lenne rejtve, akkor ez a hasznosításra nézve nem káros; egyébként ajánlatos a tégelyeket még akkor is, ha sértetlenek, bizonyos idő után időközönként kicserélni, anélkül, hogy törésüket bevárnék, miáltal elkerüljük, hogy az üveg a kemencepadot túlgyorsan megrongálja. Különleges üvegfajták előállításánál C02 -n és más már említett anyagokon kívül még
