50422. lajstromszámú szabadalom • Könnyű ház

_ 3 — rőjű csövek közti űrt szitált hamuval töltjük ki. A vékonyabb (kl) cső az alapzatig terjedhet, a tágabb (k2) csőre csak a padláson át és a tető fölött van szükség. A kémény fölső vége ugyanilyen kettős falú, a szél irányában forogható (k3—k4) könyökcsővel végződik. Hogy e könyök a szél irányát annál érzékenyebben tudja követni, (pl) szélfogópléhgallérral szerelendő föl. A fűtőberendezés egyszerűsége azáltal érhető el, hogy az egy nívóbeli lakóhelyiségek fűtésére központfűtő kályhákat állítunk föl, de a légáramot nem a falakban elhelyezett csatornákon át, hanemamenyezet alatt képezett papirlemezekkel beborított — betapétázott — léchálózat fölötti lapos űrben vezetjük be a fűtendő helyiségekbe. Ezen másodmenyezetnek nevezhető léchálózat (m—m) a szoba hideg falainál bontatlan marad, hogy az igy hagyott nyílásokon keresztül a szobába alá szállíó meleg levegő a hideg faltól hűtve, a szobában terjedjen el és a számozott nyilak által jelzett körfolyamatot végezve, az (fl—fl) fűtőcsövek által melegített, (kp—kp) köpeny által körülzárt térben újra fölmelegedjék. Mielőtt azonban az ily körbenfutó lövegű a szobából a fütőtérbe (kp) köpeny alá visszakerülne, vízzel telt zárt szekrényben egymás fölé polcszerűen, elhelyezett (tp) tepsik fölött kell elhaladnia, hol a szobából magával hozott porszemektől szabadul. Ezen tisztulás előmozdítására a tepsik vízéből kimagasló szivacsok, vászoncsomók vagy vattadarabok is vannak a tepsikben elhelyezve. Maga a kályha két (ah—ah) anyaghengerből áll, melyeknek alján lévő közös zárt tüzelőszekrény fenekén (rl) és (r3) rostélyok vannak elhelyezve. Ezek közötc van (V2) rostély. A begyújtás (aj) ajtón át, a középső rostély fölött történik. Ekkor a két szélső rostély alatti hamurekeszek szelelőlyukai el vannak zárva. A begyújtás után az (r2) rostélyon át jövő légáramot kell elzárni és a két szélső rostély alatti légáramot megereszteni, hogy az égés egyenletes és önpótló legyen. Az anyaghengerek fölülről apríttatlan anyaggal töltetnek meg. Töltés után a fölöttük szerelt kettős lemezből képzett ajtókkal zárjuk el. Az ajtó két lemeze (cs) csavar által egymáshoz közelebb vagy egymástól távolabb hozható. A légmentes zárás úgy van elérve, hogy ,az anyaghengerrel csukló által összekötött külső ajtóimeznek horogbeszorítása után (cs) csavart megforgatjuk és ezáltal a belső-alsó ajtólemezt, mely csupán a külső-fölső lemezzel, de ezzel is csak i(cs) csavar révén van kapcsolatban, az anyaghengerre leszorítjuk. Ha az épület védtelen helyen, szabadban áll, sodronykerítéssel látandó el, mely kerítésnek minden alkatrésze könnyű és könynyen leállítható kell hogy legyen. Ezért oszlopok gyanánt fa helyett vasrudak alkalmazandók, melyek, hogy a földből könnyen kihúzhatók vagy kidönthetők ne legyenek, földbe szánt végükön cikcakosan vannak meggörbítve úgy, hogy ezen cikcakos behajtásokba kő vagy tégla legyen bedugdosható oly kép, miként azt ja VI. ábra mutatja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Könnyű ház, jellemezve kettős fokú létrákból álló üres falvázzal, mely vázat kívülről vízszintes vashuzalok tartanak össze, s mely kívülről cementezett vagy gipszréteggel bevont kátrányozott vagy aszfaltozott papir- vagy vászonlemezekkel, belülről egyszerű papirlemezekkel van beborítva. 2. Az 1. pontban védett épületnek kiviteli alakja, jellemezve agyaggal vagy sűrű habarccsal kitöltött léchálózatból álló padozata által, melyre többszörös papirrétegek úgy lesznek leragasztandók, hogy azok egyenkint könnyen .lehámozhatok legyenek. 3. Tetőzet az 1. pontban védett épülethez, jellemezve azáltal, hogy több apró párhuzamos lejtőre van tagozva, szarufái pedig az eddig szokásos lécezés helyett