50358. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző pénztár
- 7 -korong karimáján kiképezett bevágásban fekszik, mely korong a forgattyú forgatása alkalmával a hozzája erősített (64) kerékkel együtt a nyíl által jelzett irány- : bán elforog. A másik (85) fog nyugalmi j helyzetben a (87) korong karimáján kiké- ; pezett bevágással szemben van, mely ko- j rong a (16) tengelyhez van erősítve. A j (84) fog alakja olyan, hogy, ha a (86) ko- | rong a nyíl által jelzett irányban forogni ! kezd, a kivágásból, melyben el van helyezve, kicsappan és a (82) kart fölemeli, mimellett a (83) kar leszoríttatik és a (85) fog a (87' korong bevágásába hatol. A (86; korong egy fordulatot végez, mialatt a forgattyú kettőt végez és ezért a (84) fog- csak a. följegyzés végén csappan is- j inét a bevágásba, miáltal a (85) fog föl- i emeltetik és a (16* tengely szabaddá lesz. j Egy csavarrugó a -(84< fogat a (86) korong j forgása közben ennek karimájába csappani és azután a nyugalmi helyzetnek megfelelő bevágásba esni kényszeríti. A (16) tengellyel együtt forgó (87» korong nyomban ezen tengely forgásának megkezdése után egész karimájával a (85) fog alá esik, minek folytán a (62) forgattyút elforgatni többé nem lehet, minthogy a (84) fog a (86) korong vájatában maradni kénytelen. | Egy, a (86) korongon elrendezett pecek a (64) keréknek minden egyes elforgásaután a. (88) kalapácsot eltolja, mely egy csavarrúgó behatása alatt a (89) csöngőt megszólaltatja. Az összeadó szerkezet (1. ábra) áll a (13) tengelyen elrendezett (31) lengő karokból és egy dobsorból, melyek alábbiakban hajtó doboknak neveztetnek és az (50) tengelyen vannak megerősítve. Ezen hajtó dobok mindegyike az említett lengő karok- ( kai összeköttetésben, az összeadó szerkezet korongjainak egyikét előre forgatja; ezen korongok a (4) nyíláson láthatók, a korongok oly szöggel forgattatnak el, melynek nagysága azon szöggel arányos, 1 mely körül a megfelelő lengő kar forgott. Mindegyik hajtó dob (11—16. ábrák) az (50) tengelyre ékelt (90) korongból és egy (91) korongból áll, mely ugyanazon a tengelyen lazán foroghat és a (92.) tárcsa segélyével a (90) koronghoz van erősítve. A két korong között elrendezett (93) lemezrúgó a (90; korongot ennek forgása alkalmával a (91) koronggal magával viszi, föltéve, hogy az ezen mozgást gátló más külső ellenállás nincsen. A helytálló (90) korongban kilenc sugárirányú (94) rovátka van kiképezve, melyekben egy-egy (95) csúszó pecek van elrendezve, mely a (91) korong felé fordított oldalán a kiálló (96) csappal van ellátva; ezen csap a (91) ko, rongnak a (90) korong felé fordított olj dalán lévő gyűrűalakú rovátkába nyúl. í Ezen rovátka áll négy ívből és pedig a középponthoz legközelebb eső két (97') és a középpontból kissé távolabb fekvő két (97") ívből, melyek egymással vannak öszszekötve és valamennyien ugyanazon nagyságú szöggel bírnak; ezen szög nagysága olyan, hogy mindegyik (97') és (97") ív a helytálló (90) korong két legszélsőbb (94) sugárirányú rovátkája által bezárt szögnek felel meg. A rovátkának mindkét belső íve és a (95) peckeken lévő kiálló (96) csapok akként vannak elrendezve, hogy, ha a csapok az említett belső (97') ívek egyikében vannak, a dob kerületén nem állnak ki, hanem a sugárirányú rovátkákban teljej sen elfödve vannak; ha ellenben a csapok | a külső (97") íveken vannak, a peckek vé| geikkel a dob kerületén kiállnak. A (97', 97") rovátka alakjából világosan | látható, hogy a (91) korongnak a (90) koronghoz képest való teljes elfordulása (alkalmával a peckek kétszer lépnek ki és ugyancsak kétszer húzódnak vissza rovátkáikba. A forgatható (91) korongok mindegyikének (17—21. ábra) külső fölületén két kiálló (98) ütköző van elrendezve, melyek a megfelelően lengő (31) kar (99) nyúlványának síkjában fekszenek. Ezen nyúlvány az ütköző alá többé-kevésbbé behatol, aszerint, amint a (31) kar többé vagy kevésbbé előrehaladott helyzetben van. A lengő karok leesése után és a hajtó forgattyú forgásának megkezdése előtt t
