50337. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű égési erőgép

mellett is a folyós égési anyag a porlasz­tóban a legnagyobb kompresszió időpont­jáig megmarad és ennek folytán az elégés a kellő időpontban éretik el. A találmány lényege abban áll, hogy a levegő beveze­tésére és az égési anyagnak a porlasztó kamrába való bevezetésére külön szervek vannak elrendezve, ami által azt érjük el, hogy a levegő bevezetésének időtartama és az égési anyag bevezetésének időtar­tama- egymástól függetlenül és külön-kü­­lön szabálvozhatóvá válik. Ezáltal az is le­hetővé van téve, hogy az égési anyag be­vezetésének időpontját és tartamát a gép terhelésének változásától tehessük függővé oly módon, hogy a terhelés csökkenésénél az égési anyag bevezetése későbbi idő­pontnál eszközöltetik, mint erősebb terhe­lés mellett és későbbi időpontnál is törté­­nik, mint a levegő bevezetése. ____ Ismeretesek ugyan már négyütemű rob­banó gépek, melyeknél az égési anyag és a levegő bevezetése külön-külön szelepen eszközöltetik, ezen gépeknél azonban a le­vegő nem a porlasztó kamrába, hanem köz­vetlenül a munkahengerbe vezettetik be, minek folytán az égési gázoknak a leve­gővel való keveredése a porlasztó kamrá­ban lehetetlen, úgy, hogy a munkahenger­­ben való előrobbanás sem terjed tovább a porlasztó kamrába és így a föltételezett munkafolyamatok a gépben nem álinak be. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá­nak egy foganatosítási alakja van föltün­tetve. (a) az égési anyag szelepje, (b) a lég­szelep, (c) a porlasztó kamra, (d) az égési anyag csatornája, (e) légcsatorna, (h) a légszelep bütyke és (i) az égési anyag sze­lepjének bütyke. A mozgásnak a szelepekre való átvitele a rajzban föltüntetett foganatosítási alak­nál a íg) rudazat és az (f) emelő által lé­te sí ttetik. Ha a gép teljes terheléssel működik, a dugattyú lefelé haladása alkalmával a két (a, b) szelep egy időben nyittatik (a büty­kök A. helyzete). Ha a gép erősen fojta­­tik, a szabályozó a bütyökhüvelyt eltolja (B. helyzet). Ennek folyománya, hogy a légszelep a szívó folyamat kezdetén, az égési anyag szelepje csak a szívó folya­mat végén nyittatik. (C. tetszőlleges köze­pes terhelést jele7,). A gép működési módja a következő: Teljes terhelés mellett a légszelep és az égési anyag szelepje a porlasztó kamrá­ban egy időben nyittatnak. Minél cseké­lyebb a terhelés és ennek folytán a beve­zetett égési anyagmennyiség, annál ké­sőbb és annál kevésbbé nyittatik az égési anyag szelepje. A gép csekély terhelésé­nél és csekély égési anyag hozzávezetésnél a légszívószelep, tehát a szívási folyamat kezdetén nyittatik és a szívási folyamat végéig vagy majdnem addig nyitva marad. Az égési anyag szelepje azonban csak a szívási folyamat végén nyittatik és csak egy rövid pillanatra marad nyitva. Ezáltal egyrészt azt- érjük el, hogy a porlasztó kamra feneke az égési anyag belépése előtt átáramolt hideg levegő által lehűttetik, másrészt, hogy az égési anyag a közvet­lenül következő kompressziófolyamat alatt a magas nyomás mellett már nem képes több gázt fejleszteni, mint amennyi az elő­­robbanáshoz föltétlenül szükséges és nagy­részt még a porlasztó kamrában való el­égésének pillanatáig folyós marad. Szabadat.mi igények. 1. Négyütemű robbanási erőgép, melynél az égési anyag és a levegő a munka­hengerrel kis nyílásokon át állandóan kapcsolatban álló porlasztó kamrába ve­zettetik és az égési anyag két szakasz­ban részben robbanás, részben elégés által hasznosíttatik, azáltal jellemezve, hogy a levegő bebocsátása és az égési anyagnak a porlasztó kamrába való be­vezetése külön szervekkel történik, azon célból, hogy a légbebocsátás időtarta­mát és az égési anyag bevezetésének időtartamát egymástól függetlenül és mindegyiket külön szabályozhatóvá le­hessen tenni. 2. Az 1. igényben védett négyütemű rob-NYC

Next

/
Oldalképek
Tartalom