50279. lajstromszámú szabadalom • Nadrágfeszítő

lapos oldalán egy-egy (q) horony húzódik végig, amelyekbe mindegyik lécnél egy bá^ •dogból készült (s) vezetéknek behajlított (r) szélei nyúlnak. Az (a) vezeték oly tolókát alkot, mely a (d) feszítő rugók végei és a lécek között beállítható kapcsolatot létesít. Az (s) tolókának fölső része egy (u) csapot hord, amely körül egy rugalmas (v) fémszalag forgatható el. Ezen fémszalag szabad végéből viszont egy (w) pecek áll ki, mely úgy van elrendezve, hogy a tolóka (t) lyukába csappantható. A (d) feszítő rugónak (x) lyukkal ellátott vége az (s) tolóka alatt, illetve ezen tolóka és a hozzátartozó (a) vagy (b) léc között fekszik, amely célból a léc és tolóka között elég távolság van hagyva. Mint az 5. ábráról látható, a tolóka (v) fémszalagjának (w) pecke az (s) tolóka (t) lyukán, továbbá a (d) rugó végének (x) lyukán halad át és az (a) vagy (b) léc valamelyik (p) furatába lép, amikor is a tolóka és a rugó a lécnek egy meghatározott pontján rögzítve van, mivel a (w) pecek a tolókát és rugót egyidejűleg fogvatartja. Ha a rúgó végét a lécen más helyzetbe akarjuk állítani, akkor a (v) fémszalag szabad végét annyira fölemeljük, hogy a (w) pecek a, (p, x, t) lyukakból kilépjen, azután pedig a fémszalagot az (n) csap körül oldalt lendítjük. Most már a tolóka a lécen szabadon elmozdítható és arra a helyre állítható, ahol a rugó végét rögzíteni akarjuk. A rugó végét a tolóka mozgatása alkalmával kivehetjük és a tolóka beállításának megtörténtével ismét a tolóka alá vezethetjük, vagy pedig egyszerűen a tolókával együtt mozgathatjuk el a lécen. Az új beállítási helyen a tolóka és rugóvég rögzítése a (v) fémszalag befelé forgatása és a (w) peceknek (t, x, p) lyukakba való csappantása által történik. A rugóvégeknek a léceken a leírt módon való beállítása által a rugók feszültsége mindig a szükséghez képest szabályozható. Ennélfogva bő nadrágoknál való alkalmazás esetén a rugókat erősebben, £zűk Dadrágok esetén pedig gyöngébben lehet megfeszíteni és így az egyik esetben az (a, b) lécek távolsága nagyobb, a másodikban pedig kisebb lesz. Az (f) zárókerék szintén a rugók megfeszítésének megfelelően állítandók be. Ezen karok oldallapjaikkal fekszenek egymásra és a záróhelyzetben az egyik kar (k) csapja a másik karnak valamelyik (i) lyukával kapcsolódik és megfordítva, míg az (n) kapocs a két kart összetartja. A 9—12. ábrákon föltüntetett kiviteli alak az előbbitől csak abban különbözik, hogy a feszítő rugók egj'ik végükön szilárdan vannak összekötve az (a) léccel, míg a rugók másik végeit egy (h) csap körül elforgatható (g) lemez foglalja össze az alább leírandó módon a (b) léccel. A (d) rugóknak ezen oldható végei egy zárt (k) és egy nyitott (i) hasítékkal vannak ellátva, melyeknél fogva a rúgóvégek a lécnek (1) és (m) csapjain vezettetnek. A zárt (k) hasítéknak az (i) hasítékhoz közelebb fekvő vége köralakban ki van bővítve oly célból, hogy a rugóvég az (n) nyíl irányában való eltolás után az (m) csap fejéről leemelhető legyen. A rugóvég rögzítésére a már említett (h) csap körül elforgatható (g) rugalmas lemez szolgál, melynek szabad végéből egy (o) pecek áll ki. Ez utóbbi a (b) léc (p) furatába csappantható, ha előbb a (q) nyíl irányában befelé forgatott (g) lemez szabad vége a (b) lécre merőlegesen, az (o) pecek hosszánál valamivel nagyobb magasságra fölemeltetett és az (o) pecek a (p) furat felé hozatott. A rugóvég kioldásánál ugyanezen műveletek fordított sorrendben végzendők. Hogy a rugók a leírt módon való rögzítés mellett feszültségükben szabályozhatók is legyenek, az (i) és (k) hasítékok távolságát elég nagyra és mindkét hasítékot elég hosszúra kell venni, azonkívül pedig a (k) hasítékot az egyes szabályozási fokozatoknak megfelelő távolságokban köralakú kibővülésekkel kell ellátni, hogy az (o) peceknek ezen kivágásokba való csappantása által a rugók kisebb vagy nagyobb mértékben megfeszíthetők és ezáltal az (a, b) lécek kisebb vagy nagyobb távolságra állíthatók legyenek.