50279. lajstromszámú szabadalom • Nadrágfeszítő

lapos oldalán egy-egy (q) horony húzódik végig, amelyekbe mindegyik lécnél egy bá^ •dogból készült (s) vezetéknek behajlított (r) szélei nyúlnak. Az (a) vezeték oly tolókát alkot, mely a (d) feszítő rugók végei és a lécek között beállítható kapcsolatot létesít. Az (s) tolókának fölső része egy (u) csapot hord, amely körül egy rugalmas (v) fém­szalag forgatható el. Ezen fémszalag sza­bad végéből viszont egy (w) pecek áll ki, mely úgy van elrendezve, hogy a tolóka (t) lyukába csappantható. A (d) feszítő rugónak (x) lyukkal ellátott vége az (s) tolóka alatt, illetve ezen tolóka és a hozzá­tartozó (a) vagy (b) léc között fekszik, amely célból a léc és tolóka között elég távolság van hagyva. Mint az 5. ábráról látható, a tolóka (v) fémszalagjának (w) pecke az (s) tolóka (t) lyukán, továbbá a (d) rugó végének (x) lyukán halad át és az (a) vagy (b) léc vala­melyik (p) furatába lép, amikor is a tolóka és a rugó a lécnek egy meghatározott pont­ján rögzítve van, mivel a (w) pecek a toló­kát és rugót egyidejűleg fogvatartja. Ha a rúgó végét a lécen más helyzetbe akar­juk állítani, akkor a (v) fémszalag szabad végét annyira fölemeljük, hogy a (w) pecek a, (p, x, t) lyukakból kilépjen, azután pedig a fémszalagot az (n) csap körül oldalt len­dítjük. Most már a tolóka a lécen szabadon elmozdítható és arra a helyre állítható, ahol a rugó végét rögzíteni akarjuk. A rugó végét a tolóka mozgatása alkalmával ki­vehetjük és a tolóka beállításának megtör­téntével ismét a tolóka alá vezethetjük, vagy pedig egyszerűen a tolókával együtt mozgathatjuk el a lécen. Az új beállítási helyen a tolóka és rugóvég rögzítése a (v) fémszalag befelé forgatása és a (w) pecek­nek (t, x, p) lyukakba való csappantása által történik. A rugóvégeknek a léceken a leírt mó­don való beállítása által a rugók feszült­sége mindig a szükséghez képest szabá­lyozható. Ennélfogva bő nadrágoknál való alkalmazás esetén a rugókat erősebben, £zűk Dadrágok esetén pedig gyöngébben lehet megfeszíteni és így az egyik esetben az (a, b) lécek távolsága nagyobb, a máso­dikban pedig kisebb lesz. Az (f) zárókerék szintén a rugók megfeszítésének megfele­lően állítandók be. Ezen karok oldallapjaik­kal fekszenek egymásra és a záróhelyzet­ben az egyik kar (k) csapja a másik kar­nak valamelyik (i) lyukával kapcsolódik és megfordítva, míg az (n) kapocs a két kart összetartja. A 9—12. ábrákon föltüntetett kiviteli alak az előbbitől csak abban különbözik, hogy a feszítő rugók egj'ik végükön szilár­dan vannak összekötve az (a) léccel, míg a rugók másik végeit egy (h) csap körül elforgatható (g) lemez foglalja össze az alább leírandó módon a (b) léccel. A (d) rugóknak ezen oldható végei egy zárt (k) és egy nyitott (i) hasítékkal vannak ellátva, melyeknél fogva a rúgóvégek a léc­nek (1) és (m) csapjain vezettetnek. A zárt (k) hasítéknak az (i) hasítékhoz közelebb fekvő vége köralakban ki van bővítve oly célból, hogy a rugóvég az (n) nyíl irányá­ban való eltolás után az (m) csap fejéről leemelhető legyen. A rugóvég rögzítésére a már említett (h) csap körül elforgatható (g) rugalmas lemez szolgál, melynek sza­bad végéből egy (o) pecek áll ki. Ez utóbbi a (b) léc (p) furatába csappantható, ha előbb a (q) nyíl irányában befelé forgatott (g) lemez szabad vége a (b) lécre merőlegesen, az (o) pecek hosszánál valamivel nagyobb magas­ságra fölemeltetett és az (o) pecek a (p) furat felé hozatott. A rugóvég kioldásánál ugyanezen műveletek fordított sorrendben végzendők. Hogy a rugók a leírt módon való rög­zítés mellett feszültségükben szabályozhatók is legyenek, az (i) és (k) hasítékok távol­ságát elég nagyra és mindkét hasítékot elég hosszúra kell venni, azonkívül pedig a (k) hasítékot az egyes szabályozási foko­zatoknak megfelelő távolságokban köralakú kibővülésekkel kell ellátni, hogy az (o) peceknek ezen kivágásokba való csappan­tása által a rugók kisebb vagy nagyobb mértékben megfeszíthetők és ezáltal az (a, b) lécek kisebb vagy nagyobb távolságra állíthatók legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom