50271. lajstromszámú szabadalom • Gép cipők fejbőrének a kaptafára való foglalására

sonló elemnek fölvételére szolgálnak. A szögeket természetesen tetszőleges szám­ban lehet beverni. A (122) szögező test (16. ábra) a (120) szögező szájrészeket, to­vábbá a (124) beverő fejet (17. ábra) és a (125) beverő rudakat hordja. A (125) be­verő fejnek toldata a (126) emeltyűvel (2. ábra) érintkezik, melynek agyán a (128) spirális rúgló van elrendezve, melynek fesz­ereje a szögek beverésére fordíttatik. A (126) emeltyű a (130) fogantyúval van el­látva, mely a (128) rúgónak megfeszíté­sére szolgál. A rúglót megfeszített állapo­tában, az emeltyűt pedig mellső állásában a (132) kilincs biztosítja. Hogy a (120) szájrészek a nyújtás és a fölfoglalás köz­ben oly állást foglaljanak el, melynél azok a többi szerkezeti elemet meg nem zavar­ják, a (122) szögező test a cipő aljának síkjához közelíthetően és attól távolítha­tóan van elrendezve és ezen célból fecske­farkalakú vezetékkel van ellátva, mely a (123) lemeznek (16. ábra) vezető sínjével kapcsolódik. A (123) lemez viszont egy, a gépfejben kiképezett fecskefarkalakú ve­zetékben tolható el. Az elrendezés akként van foganatosítva, hogy a szögező szerke­zetet a gép harántirányában el lehet tolni. A (124) beverő feji a (135) harántcsap (17. ábra) és az utóbbinak toldata köré tekert (136) rúgó segélyével utánaengedően van a (122) szögező testtel (16. ábra) össze­kötve. A szögező test a (152) csap körül elforgatható (150) szögemeltyűvel van csuk­lósan összekötve, mely a (154) csuklós rúd (2. ábra) és a (155) rúd segélyével a (156) lábitós emeltyűvel (3. ábra) van ösz­szekapcsolva. A-(155) rúd feje a kilendít­hető (157) kart (16. ábra) hordja, mely a (132) kilincsnek hátsói végére hat. A szö­gek beverése akkor következik be, mikor a kilincs a (126) emeltyűt (2. ábra) sza­baddá teszi. A szögek beverése után a (128) rúgíót! ismét megfeszítjük azáltal, hogy a (126) emeltyűt a (130) fogantyú segélyével elforgatjuk. A (155) rúdra ható (159) rúgó (3. ábra) a rudat és az /ezzel összekötött elemeket megemeli és a (157) kart (16. ábra) a (132) kilincs pályájából kilengeti. A (132) kilincs megfelelő rúgó­hatás segélyével abban az állásban tartatik, melynél az a (126) emeltyűt (2. ábra) rög­zíti. Különösen kiemelendő annak a körül­ménynek fontossága, hogy a szögek a cipő széléhez viszonyítva, mindig bizonyos meg­határozott helyzetet foglalnak el. A (122) szögező test (16. ábra)' és a (150) emeltyű közti kapcsolat célszerűen elállítható úgy, hogy a szögező szerkezeteket a gép ha­rántirányában el lehet állítani. Az elállít­ható kapcsolat a (150) emeltyűn elrende­zett, a szögező testbe behatoló (140) csa­varból áll. A (126) emeltyű (2. ábra) fejé^ nek szélessége akkorára van megszabva, hogy az a (124) beverő fejnek (17. ábra) elállításkor ezzel állandóan érintkezésben marad. A (126) emeltyű (2. ábra) párosá­val van elrendezve és a két emeltyű a (127) tengelynek végeire van fölerősítve úgy, hogy azok a (130) fogantyú segélyével egyidejűleg mozgathatók el és egyszerre hagyják el a (132) kilincset. A szögek adagolására az önműködően előretolt (170) szöghordió hevederek (16. ábra) szolgálnak. A szögek előretolását a (174) fogasrudak (17. ábra) eszközlik, melyek a szögek szá­rait a szöghevederhez közel megfogják és az utóbbit a (172) vezetéken (16. ábra) áthúzzák. A fogasrudakat a (172) vezeté­kekben eltolható (175) test (17. ábra) hordja. A (178)' rudat körülvevő (176) spi­rális rúgiö a (174) fogasrudakat befelé szorítja. A beverő fejnek ferdén lemet­szett (179)' fölülete a (178) rúd végéhez ütközik és ezáltal a (174) fogasrudakat a (175) rúgó hatása ellenében kifelé szorítja. Világos, hogy a két szögező szerkezet azo­nosan van szerkesztve és hogy azokat a (130) fogantyú (2. ábra) és a (156) lábitó (3. ábra) segélyével hozzuk működésbe. A beverők vezetékei a (190) tartókkal ((16. ábra) vannak ellátva, melyek a bekötőelem fölvételére szolgálnak és azt oly helyzet­ben tartják, melyben az a cipőbe bevert szög köré tekercselhető. Ha sodronyból álló bekötő elemet használunk, akkor |an­nak megelőzőleg képezett hurokját a be­verő vezetékéhez viszonyítva, oly hely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom