50216. lajstromszámú szabadalom • Lábösszekötés ülésbútorok számára

Megjelent. 1910. évi november lió 19-én. MAGY. KIH SZABADALMI jBH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50216. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Lábösszekötés ülésbútorok számára. THONET TESTVÉREK CÉG WIENBEN ÉS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 november hó 18-ika. Ülésbútoroknál már ismeretesek oly láb•összekötések, melyek két merevítésre szolgáló, a négy bútorláb közül kettőrkettővel összekötött hajlított farészből állnak. Ezek a farészek, melyek a mellső, illetve hlátsó lábaktól ferdén fölfelé futnak, az üléskeret alsó fölületén fekvő illesztési helyeiken,. a farészeket összekötő, fémből álló szögdarabok alkalmazását teszik szükr ségessé, melyek a lábakra oldalt ható és a farészek egyike által fölfogott lökés|er ket az ülésrészre átviszik. Emellett a hajr lított farészek külön-külön hatnak és a rájuk ható igénybevétel minden esetben csak az ülésrészre vitetik át, míg emellett a lábak egymáshoz képest nincsenek közvetlenül merevítve és így az összekötőrészek hajtásánál, rugalmasságánál vagy meglazulásánál a lábak egymás felé mozoghatnak, vagy egymástól eltávolodhatnak. A találmány tárgya az ülésbútoroknak oly lábösszekötésére vonatkozik, melynél szintén két hajlított, a lábakkal és az ülésrés^szel összekötött farész kerül alkalmazásra, azonban ezek oly módon vannak elrendezve, hogy a két farész, anélkül, hogy fémből álló szögdarabok alkalmazását tenné szük' ségessé, egy egységesen ható, azaz egy darabból álló merevítőabroncs módjára hat és ezáltal a lábakat nemcsak az ülésrészekhez képest, hanem közvetlenül egymáshoz képest is merevíti. E lábösszekötés lényege abban áll, hogy a két hajlított farész végei kölcsönös érintkezési helyeiken vagy e helyek ^mögött az ülés felé föl vannak hajlítva és érintke*zési helyeiken egymással, ellenben legjkülső végeiken az ülésrésszel szilárdan vannak összekötve, mimellett az elsőösszer kötés által két-két láb között közvetlen merevítést és az ülésrész felé vezetett fölfelé hajlított végek által a lábaknak az üléarészhez képest szög-, ill. keresztmerevitését képezzük. A rajzon egy ily lábösszekötésnek több kiviteli alakja példaképen van föltüntetve. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a két hajlított (a) és (b) farész, melyek közül az egyik a mellső (c) lábakkal és a másik a hátsó (d) lábakkal ismert módon csavarok által van összekötve, végeivel a kölcsönös érintkezési helyeken fölfelé van hajlítva úgy, hogy a szög alatt meghajlított (a', bO végek egy-egy mellső és hátsó láb között egymáshoz fekszenek. Az egymáshoz fekvő részek (g) csavarok által vannak egymáshoz erősítve és legkülsőbb végeiken az(f) ülésgyűrűhöz fekszenek, melyen csavarok