50198. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hajósebesség fokozására
sebességnél jóval nagyobb sebességgel ömlik ki. Ha a víz kiömlési iránya függőleges, akkor a teljes reakcióerő a terhelés kisebbítésére szolgál. A III. ábránál a víz (12) csövön ömlik be, a (11) centrifugaiszivattyúba, innen a (13) és (14) csövön keresztül kiömlik és a (P, P) reakcióerőket létesíti. Célszerű, hogy ezen reakcióerők a hajó több részén keletkezzenek, hogy valami módon forgatható nyomaték ne létesüljön. Ugyancsak a víz által létesített reakció erőn alapul az I., II. ábrán föltüntetett foganatosítási alak. Ha a vízben mozog egy cső <V. sebességgel (IV. ábra), úgy a csőbe Y relatív sebességgel ömlik a víz: a kiömlési relatív sebesség ugyancsak A'. Ezen csőben reakcióerő keletkezik, amelynek egy komponense a csövet emelni törekszik. míg a másik komponense ellenál- ; lást képvisel. Miután a lényeges a víz elterélése és ez nemcsak növel, de ahhoz hasonlóan hajlított lapáttal is elérhető, konstruktív szempontból kedvezőbb ezen hajlított lapátok, illetőleg fölül etek alkalmazása. Az I. ábrán ezen elv alapján szerkesztett I készülékek egyik foganatosítási alakja lát- j ható. Az (1) hajó a fenekén kb. az első ! harmadában van kiképezve a (4) meghajlí- j tott fölület, amelynek hajlásszöge (6) be- i rendezéssel változtatható. Hogy a vízbe j merülő keresztmetszeten megtakarítsunk, I a meghajlított fölület folytatásakép a hajó j fenekén teknő van kiképezve, melyben a j (3) hajócsavar tengelye van elhelyezve, ez- ! által t. i. a hajócsavarral kellő mélységre lehet menni. A hajó kormányánál két (5) fölület van elhelyezve s ily módon három j fölülettel a hajó stabilitása van biztosítva, j A fölületek alakítása legcélszerűbben a IV. ábrán föltüntetekkel hasonlóan létesíthető. Itt a fölület egy hengerpalástdarab, amelynek radiusa R, a központi szög pedig j ((x«. Úgy az «R» radius, mint a központi j szög «a» értéke bizonyos módon megállapí- í tandó, mert csak az (R) és (x) bizonyos össze- 1 | tartozó értékeinél érhető el a sebesség nö| velése. Ha a jármű a hajócsavar működésefolyj tán megindul, úgy bizonyos munkakifejtés mellett egy bizonyos stacioner állapot jön | létre: ha már most a sebességet megnövel! jük, úgy a fölület okozta fölhajtó erő, j amely arányos a sebesség második hatvá- I nyával, erősen nő, a hajót még jobban ki| emeli és ily módon az ellenállást kisebbíti. | Ezen esetben tehát a labilis egyensúllyal ! ran dolgunk, amikor is a hajó folyton job- I bán és jobban kiemelkedik. Ezen kiemelke- i dés addig tart, míg a fölületek is kiemel- I kednek a vízből. Hogy ez előbb következ- i zék be és azért mégis maradjon fölhajtó ! fölület, célszerű a fölületeket különböző magasságban elrendezni. A fölületek nagyságával arányos a fölhajtó erő és azok nagysága úgy állapítandó meg, hogy a hajó stabilon alá legyen támasztva. A 2. ábrán föl tüntetett szerkezetnél a terhelés csökkentő fölületek (8) és (9) vitorlakép, a (7) hajó fölött vannak elrendezve és a hajlásszög beállítása által a megfelelő tehermentesítés elérve. Az I. és .II. ábrán föltüntetett szerkezet az aeroplanok elvéhez hasonló elven vannak fölépítve és azért hydroplanoknak nevezhető. Szabadalmi igények. 1. Vízben mozgó jármű csavar- vagy lapátkerékhajtással, jellemezve azáltal, hogy a görbe csöveken átfolyó vagy görbe fölületekkel irányából eltérített víz vagy levegő reakciója a jármű vízbe merülő keresztmetszetét és ezzel együtt ellenállását is csökkenti. 2. Az 1. alatt leírt szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a beomlott víz szivattyú segélyével nagy sebességgel lesz kifolyatva függőleges irányban s a jármű stabilitása szempontjából több helyen. 3. Az 1. alatt leírt szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a
