50194. lajstromszámú szabadalom • Újítások két különböző nyomás alatt álló közeget elválasztó tehermentesített szelepeken

— 7 — mivel a (g) bebocsátó toldathoz vezető csőben és (h) kibocsátó toldattól kiinduló csőben függélyesen fölfelé haladó iránnyal bír, ellenben az (a) szelepház (f) válaszfa­lának a (b) szelepfészek által körülvett középső nyílásán való áthaladásakor, hogy a (d) kamrából az (ej kamrába juthasson át, a függélyes főáram irányával éppen derékszöget bezáró irányt kénytelen föl­venni és így kétszer szenved éles irányvál­tozást. Hogy ezt elkerülhessük és arról is gondoskodjunk, hogy a nyomóvíz lehető­leg egyenes úton jusson a belépés helyétől a szelepházon és a (b) fészek középső nyí­lásán keresztül a kilépés helyéig, a két (k) és (1) szelepet összekötő (i) rúdon leg­alább az (1) átbocsátó szelepet, de esetleg a (k) tehermentesítőszelepet is rézsútos helyzetben rendezhetjük és ennek megfe­lelően a szelepházban fekvő (f) válaszfal­nak, amelyben a (b) szelepfészek középső átfcocsátónyílása fekszik, a szelepfészekkel együtt olyan rézsútos helyzetet adhatunk, hogy a középső átbocsátónyílás körülbelül 45° haj lássál feküdjék a (g) bebocsátó és (h) kibocsátó toldatok között és ennek folytán a (g) és (h) toldatok között haladó víz függélyes irányban mehessen át a sze­lepházon. Amellett esetleg az (f) válaszfal középső nyílását az egyik irányban kissé megnyújthatjuk, például ovális alakban ké­pezhetjük ki úgy, hogy a nyílás vízszintes vetülete a (g) és (h) toldatok nyílásaival éppen egyenlő legyen és ez utóbbiak ten­gelyével közös tengellyel bírjon. Ez eset­ien a (b) szelepfészek és az (1) szelep is ovális alakban képezhető ki, azonban kör­­alakú is maradhat. Ha a szelep és annak fészke az (i) szeleprúdra és ennek mozgási irányára rézsútosan áll, akkor természete­sen gondoskodnunk kell arról, hogy a sze­lep el ne fordulhasson fészkéhez képest, mivel máskülönben nem illeszkedhetnék pontosan fészkére. Hogy a szelep elfordulását megakadá- 1 lyozhassuk, az (i) szeleprudat, vagy a két (m) és (n) vezetőcsapot az egyszer meg­állapított helyzetben kel! a tokban vezet­nünk. amely célból például egy éket vagy kiugrást alkalmazhatunk, mely a szelep­­rűd vagy vezetőcsap hornyával kapcsoló­dik, vagy pedig valamelyik vezetőcsapot négyszögletesre képezhetjük ki és a tok­nak egy pontosan ráülő négyszögletes fu­ratában vezethetjük. SzA HADAI.MI 1GK.WKK. 1. Berendezés két különböző nyomás alatt álló közeget elválasztó differenciális szelepeknél a zárásnak egy lehetőleg ki­csiny, a magas nyomástól független sze­lepre gyakorolt, az ilyen differenciális szelepeknél szokásos csekély ellennyo­más segélyével való eszközlésére, jelle­mezve egy, a magasnyomású térben el­rendezett és az átbocsátószeleppel össze­kötött tehermentesítőszelep által, mely­nek hátsó felületére csak a légköri nyo­más hat. | 2. Az 1. igénypontban védett berendezés­nek egy kivitele, jellemezve azáltal, nek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy az (1) átbocsátószelepnek a magas nyomású (d) szelepkamrában a nagyfe­szültségű közeg (víz) nyomása alatt álló j felülete a szelep zárt helyzetében a (k) tehermentesítszelepnek ellentétes ha­tású, megfelelő felületével pontosan vagy majdnem pontosan egyenlőre (eset­­lég kisebbre vagy egész kevéssel na­gyobbra) van véve oly célból, hogy a szelep megnyílása esetén az ugyanazon nyomóközeg vezetékére kapcsolt többi szelepek a vízvezetékben föllépő löké­sek vagy nyomásemelkedések következ­tében szükség nélkül meg ne nyílhassa­nak. 3. Az 1. igénypontban védett berendezés­­hogy a szelepek (i) tengelye vagyrúdja a két közeg főáramlási irányára merő­legesen van elrendezve oly célból, hogy a szelep saját súlyának a nyílást aka­dályozó hatása kiküszöböltessék és a szelepet a nyitott helyzetben rögzítő kü­lön mechanikai segédeszközökre ne le­gyen szükség. 4. A 2. és 3. igénypontban védett beren­dezésnél, ahol a (k) és (1) szelepeknek, valamint a hozzájuk tartozó (i, m, n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom