50186. lajstromszámú szabadalom • Állítóberendezés fejőgépek pneumatikus pulzátorainak tolattyújához
a (9) test is föl van erősítve, mely elöl le van esztergályozva úgy. hogy a (10) tolattyú tolattyútükrét alkotja. Ezen a tolatt-yútükrön egyrészt a (11) csatorna torkollik (2. ábra), moly a (12) csatlakozó darab és rövid (lőj tömlő útján a (11) nyílás közvetítésével közlekedik a (2) munkatérrel, másrészt pedig a (15) csatorna torkollik ki, melyet a (16) cső köt össze a (17) munkavezetékkel (szívóvezetékkel). Ez utóbbi a szokásos módon a (8) födél alsó oldalán torkollik ki és egy második (18) cső útján van az (5) szeleptokkal kapcsolva. A (10, 17 és 18) vezetékeket csak az áttekinthetőség okáért rendeztük el az 1. ábrán látható módon, ezek elrendezése más is lehet. A (10) t ilattyúnak. mely pld. köralakú lehet és a központos (19) csap segélyével van a (9) testre ágyazva (3. ábra) egyrészt (20) furata (levegő nyílása), másrészt pedig belső oldalán egy (21) ürege van, melynek hossza a toiattyútükrön kitorkolló (11) és (15) csatornák egymástól való távolságának felel meg, ép úgy. mint a (20) levegőnyílás és a (21) üreg egymástól való távolsága is. A (20) levegőnyílás az 1. ábrán látható helyzetében pontosan a (11) csatornával fekszik szemben, mely csatorna a (2) munkatérbe vezet, a (21) üreg legfölső része pedig a (17) szívócsatornába vezető (15) csatornával fekszik pontosan szemben, tehát a munkatér a külső levegővel közlekedik. Ha ellenben a (10) tolattyút bizonyos szöggel, pld. az óramutató forgásirányában elforgatjuk, a (21) üreg a két (11) és (15) csatornával éppen szembe kerül a munkatérben vákuum létesül, amennyiben föltételeztük, hogy a munkatérben föllépő két nyomásállapot a légköri nyomás és a szívófejésnél használt munkavákuum. A (10) tolattyúnak föntebb jelzett forgása vagy átállítása a következő módon történik: A (7) membrán- vagy szeleprúdon oldalt kiálló (22) kar van alkalmazva, a (3) és (5) tokokban pedig (23, 21) kivágások vannak elrendezve, melyek lehetővé teszik, hogy a (2) kar a (7) rúd mozgását követhesse. A (22) rúd szabad végén, esetleg könnyen kiválthatóan egy (25) rúd van alkalmazva, mely a (10) tolattyú előtt nyúlik lefelé és egy kétágú, esetleg két különálló (26, 27) rúgót visel. A (25) rúd ezenkívül belső (a tolattyú felé fordult) oldalán (28) horonynyal is el van látva, mely a rúd mozgásának megfelelő távolságban van a (29) rúd alsó végétől alkalmazva. A (10) tolattyú egyrészt egy (30) pecekkel (mozgató pecekkel) van ellátva, mely a (26. 27) rugók között ezek pályájában van elrendezve, másrészt pedig egy másik (31) pecekkel (elreteszelő pecekkel) van fölszerelve, mely a tolattyú helyzetének megfelelően a (25) rúd egyik vagy másik oldalán fekszik. Az 1. ábrán látható helyzetben az (1,6, 7, 22 és 25) részek alsó helyzetükben vannak. Mialatt eme részek alsó helyzetük felé mozogtak, a (26) rúgó annak következtében feszült meg, hog}' a (30) mozgató pecekbe ütközött, evvel egyidejűleg pedig a (31) elreteszelő peczek a (25) rúd baloldalán csúszott, még pedig a rajzon (32)-vel jelölt hosszúságban, minek következtében a rúgó befolyásolásának dacára a tolattyú forgása ki volt zárva. Amint e részek a rajzon látható helyzetbe jutottak, melyben a (28) kivágás a (31) elreteszelő pecekkel került szembe úgy. hogy ez a pecek a (25) rúd másik oldalára juthat, az átállás pillanatnyilag megy végbe, amennyiben a (26) rúgó a (30) mozgató pecket lefelé szorítja, a tolattyút elforgatja és a (31) elreteszelő pecket a (25) rúd másik oldalára átugrani engedi. Ennek az a következménye, hogy a (2) munkatérben vákuum létesül. A föntebb jelzett (!, 6, 7, 22 és 25) részek ekkor fölfelé mozognak, a (27) rúgó megfeszül és a tolattyút a (31) pecek megállítja, mely ekkor a rajzon (33)-mal jelölt úton csúszik. Mikor a részeknek fölfelé való mozgása befejeződött, a megfeszített (27) rúgó a tolattyút egy ugrással átállítja, amennyiben a (31) pecek a rúd (29) vége alatt elhalad és ismét a (25) rúd baloldalára tér vissza, mely rúd ekkor — pld. az átállásnál a levegővel létesülő kapcsolat
