50182. lajstromszámú szabadalom • Sodronykötél pálya
dik, (T.) hossz a hord kötelenként! feszítősúly összsúlyát, (B) hossz a hordkötél legnagyobb igénybevételének nagyságát tünteti föl. A 3. ábrán föltűn tetett erőterv ugyanazt tünteti föl, mint 2. ábra, csakhogy egyik hordkötél elszakadása esetén, mikor is (G) hossz azon súly, mellyel a jármű a megmaradt hordkötélré támaszkodik, (TI) hossz a fönmaradő hordkötélré nézve a feszítő súlyok összsúlyát és (Bl) hossz, a hordkötélnek legnagyobb igénybevételét jelenti. A vonó sodronyoknak a hordkötelekre ható komponense az erőpolygonban kicsinysége, kis jelentősége és az egyszerűség kedvéért nincs tekintetbe véve, annál is inkább, mivel gyakorlatilag a húzősodronyok méretezése olykép történhetik, hogy a húzósodronyok és a hordkötelek fölső részei a járműnek a hordkötelekre . való fölfekvési pontjaival közel azonos irányt foglalják el úgy, hogy a iiúzókötélfeszültségkomponens a hordkötéligénybevételre nézve gyakorlatilag jelentőséggel nem bír. Az (F, FI) hordkötelek fölső végükön a rajzon nem látható módon az (X)-el jelzett állomáson egymástól függetlenül vannak lehorgonyozva, míg alsó végeik az (M)-nél jelzett állomásnál egy-egy görgőn vannak átvezetve. Ezen hordkötélvégek egy-egy (S) feszítősúllyal vannak összekötve. Ezen feszítősúlyokon kívül közöttük még egy további (SÍ) feszítősúly van elrendezve, mely mindkét (F, Fi) hordkötél alsó végével oldhatóan van összekötve. A feszítősúlyok felfüggesztése a 4—6. ábrákon bemutatott módon történhetik. A 4. ábra szerinti példánál az alsó kötélvégek (Z) csappal vannak ellátva, melyekre az (S) feszítősúlyok vannak megerősítve. Mindkét csapon függ az (Sl) feszítősúly és pedig olykép, hogy utóbbira elforgathatóan megerősített (a) horgok nyúlnak a (Z) csapok körül. Ha a hordkötelek egyike megnyúlik, úgy a hozzátartozó (S) feszítősúly a többi feszítősúlyhoz képest veltolódik, miáltal a megnyúló hordkötélsodronyban a feszültség csökken, a többi hordkötélben pedig valamivel emelkedik, mivel ennek teljes feszítősúlya az (Sl) feszítő, súly felével megnövekedett, mivel utóbbi már csakis a rövidebb kötélén lóg. Mivel ezen esetben a meg nem nyúlt hordkötél- I ben a feszültség az előző feszültség tört; részével megnövekedett, azért ennek az (S) és (Sl) feszítősúlyai is valamivel sülyedni fognak. Egyébiránt a nagyobb igénybevétel folytán a rövidebb hordkötél is nemsokára meg fog nyúlni úgy, hogy rövid idővel később az (Sl) feszítősúlyt mindkét hordkötél közösen fogja ismét hordani. Az 5. ábra szerinti példánál a vízszintes kétkarú (C) emelő alkalmazása által eléretik, hogy az egyik hordkötél bizonyos a (C) emelő két mérete által megállapított haj tárig való nyúlásnál az (Sl) feszítősúlyt közösen hordja a másik meg nem nyúlt i hordkötéllel együtt. Ha bekövetkezik egyik hordkötélnek el- i szakadása, úgy annak feszítősúlya belej esik a (b) verembe, amelyben a sodronypálya üzeménél a hordkötelek besülyedé; sének különböző mértéke szerint a súlyok föl- és lefelé mozognak, míg az (Sl) feszítősúly az épen maradt hordkötelen függ tovább. Mivel a járműnek, ill. annak komponensének súlya teljesen ráesik az egyik hordkötélré, a jármű az ismertetett berendezés nélkül egészen más magassági helyzetet foglalna el. Azonban az (Sl) feszítő' súly másik felének a megmaradó hordkö; télre való önműködő átváltása megakadá■ lyozza a jármű magassági helyzetének jelentékeny változását, mivel az épen maradt ! hordkctélen a feszültség a másik hordkö- 1 tél elszakadása által jelentékenyen meg; növekedik. Nehogy az épen maradt hord| kötélnek ezáltal előidézett megnyúlása túl : hirtelen következhessél^: be, azon vezető: görgők, melyek fölött a feszítősúlyokkal ellátott hordkötelek elhaladnak, fékezőké, szülékkel lehetnek fölszerelve, mely a ; hordköteleknek csakis lassú megnyúlását engedi meg. ; A 6. ábra feszítősúlyberendezést tüntet föl négy hordkötél alkalmazása esetén. A hordkötelek mindegyike egy (S2) feszítő
