50119. lajstromszámú szabadalom • Vetőgépekre alkalmazandó az elvetett mag helyét megjelölő készülék
KIK. Megjelent 1910. évi október hó 31-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50119. szám. X a. OSZTÁLY. Vetogépekve alkalmazandó és elvetett mag helyét megjelölő készülék. PITZINGEB GEORGE TECHNIKUS FÜRTHBEN. A bejelentés napja 1909 december hó 18-ika. A találmány tárgya vetőgépeken alkalmazott készülék, amely arra szolgál, hogy a vetés alatt a talajon azon helyeket megjelölje, ahol a vetőmagvak kiszórattak, miáltal a vetőgép visszameneténél a vetőmagkiszóró szerkezet oly módon lesz beállítható, hogy a bevetett soroknak egymástóli távolsága ugyanaz maradjon. A mellékelt rajz a találmánynak megfelelő jelzőkészülékkel ellátott vetőgépet .ábrázolja és pedig az 1. ábrán keresztmetszetben, a 2. ábrán fölülnézetben és a 3. ábrán oldalnézetben, míg a 4. és 5. ábra a jelölőkészülék nézetét nagyobb léptékben mutatja. A vetőgép (1) kerete, mely a mellékelt rajz 1 -3. ábrájában föltüntetett alakkal bír, két oldalt (2) csapágyakkal van ellátva, melyek a gép (4) járókerekeit tartó (3) tengelynek alátámasztására szolgálnak. A (3) tengely egyik végén egy laza (5) fogaskerék ül, amely a (7) ponton ágyazott emeltyű segélyével tengelyirányban eltolható. Az (5) fogaskerék egy (9) vájattal bíró (8) hüvellyel függ össze. A (9) vajaiba egy a (h) kerék agyához erősített (10) hüvely (11) foga kapaszkodik. Az (5) fogaskerékről a mozgást egy másik (13) fogaskerekre egy (12) lánc segélyével visszük át, amely az (1) keret (15) csapágyaiban forgó tengelyre van erősítve. Az (1) keret (16) kereszttartója és (3) járókeréktengely közölt több (a rajz szerint pl. négy) tartány van elrendezve, melyek egyrészt a (3) tengelyen, másrészt a (16) tartón nyugszanak és kiilönkülön beállíthatóan vannak elrendezve. A (17) és (18) tartányok, amelyek az elvetendő magvakat fölveszik alsó részükön egy-egy kiszóró készülékkel van ellátva, amely a négyszögletes (14) tengelyen nyugszik és a magvakat meghatározott időközökben kiszórja. A (19) és (20) tartányok úgy vannak elrendezve, hogy egy bizonyos számú magnak a (17) és (18) vetőmagtartányokból való kiszórása után valamely folyadékot (például mésztejet) bocsátanak a földre, miáltal a bevetett hosszsorok jelöltetnek. Ezen elrendezésnél tehát lehetővé van téve a vetőgépet a visszamenetnél pontosan a jelölt bevetett sorokhoz képest beállítani, miáltal a magok egyforma távolságban vethetők el a talajban. E cél elérésére a találmánynak megfelelően az alul csúcsban összefutó (19 tartány, amely mésztejjel vagy másféle festőanyaggal van megtöltve, alul egy nyílással van ellátva, amely egy a (21) csuklóban elforduló (22) csapóajtóval záratik el. Ez utóbbi egy (23) csavar segélyével a (24) Nr9MÉSífÜs
