50097. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó elem folyadékhajtású közlőművek nyomószivattyúihoz

- 2 — tyúk egyenként vagy együtt is a (b) tolattyúszekrényhez (2. és 11. ábra) csatlakozó (b') tokban elrendezett (h' és i') forgódugattyús motorokkal összeköthetők. Ez utóbbiak, melyeknek dugattyúi a rajzon szintén nincsenek föltüntetve, egyoldalú vagy kétoldalú ráömlesztéssel járhatnak, ami a (b') tok (k') belső terében elrendezett és a rajzban szintén elhagyott dugattyús tolattyú, valamint az (1' és m') csatornák révén létesíthető. A két tolattyú megfelelő beállítása által tehát hat különböző sebességet lehet elérni, úgymint: 1. (e) szivattyú kétoldalú ráömlesztés, 2. (e) « egyoldalú « 3. (d) _ « kétoldalú « 4. (d) « egyoldalú « 5. (e és d) szivattyú kétoldalú ráömlesztés, 6. (e és d) szivattyú egyoldalú ráömlesztés. Végül mindkét szivattyút a közös (g) szívóvezetékkel köthetjük össze, amely esetben a motorokba nem jut folyadék, vagy más szavakkal, nyugalmi állapot következik be. Ha a tolattyút a 3. és 4. ábrán föltüntetett helyzetbe állítjuk, akkor a tolattyú (c) ürege a kisebb (d) szivattyú (i) nyomócsatornájával (2. ábra) közlekedik, melyből a folyadék a fogyasztási helyre (szekundér szivattyúkhoz) nyomatik. A nagyobb (e) szivattyú (j) nyomócsatornája akkor az (a) tolattyút körülvevő (k) gyúrúcsatornával (1. ábra) és ennek folytán a közös (1) szívócsatornával (2. ábra) áll összekötettésben, úgy, hogy zárt körfolyam létesül. Ha a tolattyút az óramutató irányában (3. és 4. ábra) addig forgatjuk, míg csak a tolattyú csatornái az 5. és 6. ábrán föltüntetett helyzetbe nem jutnak, akkor a kisebb (d) szivattyú (j) nyomócsatornája a (k) gyúrúcsatornával és ennek folytán az (1) szívóvezetékkel, a nagyobb (e) szivattyú (j) nyomócsatornája pedig a tolattyú (c) üregével áll összeköttetésben, minek következtében, mivel az (e) szivattyú a (d) szivattyúnál szélesebb, kétszer annyi folyadék szállíttatik és így a sebesség is kétszerte nagyobb lesz. Ha az (a) tolattyút a 7. és 8. ábrán látható helyzetbe forgatjuk tovább, akkor a (c) üreg egyfelől az (i) nyomócsatornával, másfelől pedig a (j) nyomócsatornával is összeköttetésbe jut, mivel balról a tolattyú legközelebbi (f) csatornája lép működésbe, jobbról pedig, nagy keresztmetszete folytán ugyanazon (g) csatorna működik tovább. Ekkor tehát mindkét szivattyú össze van kötve a szekundér szivattyúkkal és az eredő sebesség az egyes szivattyúk által létesíthető sebességek összegével lesz egyenlő. Végül a tolattyú továbbforgatása által, mint a 9. és 10. ábra mutatja, mindkét nyomócsatornát a (k) gyűrűcsatornával hozhatjuk összeköttetésbe. Ezen helyzetbe tehát semmi folyadék sem jut a szekundér szivattyúkhoz, minek következtében a sebesség nullra csökken vagyis a kocsi megáll. Mivel az ilyen folyadékhajtású közlőművekben rendkívül nagy nyomások lépnek föl, gondoskodnunk kell arról, hogy a tolattyú lehetőleg tehermentesíttessék. Ezen célból, mint az 1. ábra mutatja az (a) tolattyú egyik (baloldali) (o) homloklapjában két vagy több finom (m, n) furat van kiképezve, melyek a tolattyú (c) üregével közlekednek és ennek folytán hatásos tehermentesítést létesítnek. Az elmondottakból könnyen belátható, hogy a lsírt tolattyúrendszer kettőnél több szivattyú be- és kikapcsolására is előnyösen használható. SZABADALMI IGÉNY. Szabályozó elem folyadékhajtású közlőmúvek nyomószivattyúi számára, jellemezve egy üreges (a) forgótolattyú által, mely az egyik kisebb (d) szivattyú kormányzására négy, a (c) üregből kiinduló (f) csatornával, a másik nagyobb (e) szivattyú kormányzására pedig csak két, azonban nagyobb méretű (g) csatornával van ellátva, melynek viszonylagos helyzete olyan, hogy a tolattyú elforgatása által ennek ürege az első vagy második szivattyúval hozható összeköttetésbe, vagy pedig mindkét szivattyú, össze-, illetve kikapcsolható. (2 rajzlap melléklettol.) t-AUAfl RÉSZVÉNY rAR8A8ÁCi NYCWOAJA BUOAPteTfcN