50096. lajstromszámú szabadalom • Korommentes folytonos üzemű tüzelő berendezés nyers kőolaj vagy más hasonló éghető folyékony tüzelőanyag számára

• alkalmazva. 13. ábrában a készülék úgy felülnézetben,, mint a pontozott vonal sze­rinti metszetben van föltüntetve. Hasonló elrendezésű a 14. ábra szerinti készülék Ist, de ott a (bi) légrés födőlemez egész szabad csatornázással, illetve áttörések­kel bír, miáltal a folyadék közvetlenül ke­rül az égőbe. 15. és 16. ábra példakép oly égőszer­kezetet tüntet föl, ahol az alsóbb szintű levegőrés a középső légcsatornából, tehát központból kiáramlólag van elhelyezve, el­lentétben az előbb említett elrendezések^ kel, amelyeknél a központba áramló lég­rés van az alsó szintben elhelyezve. 17. ábra egy oly elrendezést mutat, ahol a folyadék (v2) tágasabb cső segítségével jut az (e) tálba,, amidőn is (e|l) köralakú elosztótér segítségével a folyadék elosz­tása az (ej) serpenyő számára egyenlete^ sebben történik. 17. és 18. ábrák egyszerr smind lehetővé teszik az utántápláland|ó folyadéknak igen előnyös előmelegítését iss amely előmelegített folyadék a serpe­nyőnek (ej) részében részben már gőzzé, sőt erősebb lángnál már gázzá is alakul és így jól elő van készítve a tökéletes elr égetéshez. Jóllehet én leghasználatosabban közvetlenül csak folyadékot táplálok az égő folyadékhoz, ezt a legközvetlenebbül juttatva hozzá, minden további készülék nélkül is képes vagyok a folyadékot előj­zetesen előmelegíteni, elgőzölögtetni, ill. elgázosítani; ha gondoskodom, hogy a for lyadék hosszabb úton kerüljön a lánghoz, előnyösen alkalmazható szerkezetemnél egy bármely alakú már ismert elgázosító |is. 21. ábra az (a, a) tál azon részét mutatja be vázlatosan, ahol a (c) levegőrések van­nak alkalmazva és egyszersmind fölülné­zetben nyflak magyarázzák az eddig emlí­tett kétfél© (cí) és (d) levegőrés egymás^ nak áramló hatását. Amíg ^1. ábrában a levegőrések, illetve furatok radiális mor­don vannak megszerkesztve, addig 19. és 20. ábra szerint a szerkezet tangenciális furatok alapján működik. 19. ábra egy le(­vegőfuratnak tangenciális módon való mű­ködését nyíl segítségével vázlatos kereszt­| metszetben magyarázza és a 19. ábra alapi­rajz szerinti elrendezésnél az összes, úgy a (d), mint a (c) levegőrések egy irányú forgási irányba vannak beállítva, ami álj­tal a két levegőrések egyirányú forgási irányba vannak beállítva, ami által a két levegőrés egymást hatásában segíti, és az égő lángnak egyirányú forgását, illetve tányéralakú forgó kilaposodását idézi elő. A tangenciális furatokkal ellátott készü­lékek hatása lényegesen ugyanaz, mint az előbb említett radiális furatokkal készi|­! tett készülékeké és főleg az egyenletes ! forgás által a lángnak laposodó kialaku.r-I lását egyenletesebben képesek eszközölni. Igen előnyösen működtethetjük a tangeiv­j ciális furatokból kiáramló levegőt egymás i ellen is, amidőn is a differenciális sebea­j ség eredőjének megfelelőleg fog a láng i kialakulni, emellett pedig a két egymással ellentétes forgási mozgás folytán a levegő belekeveredése a lángba még fokozottabb is. 20. ábrában ezen módszer van nyilakkal vázlatosan föltüntetve. Amiképen 19. ábrá­ban a különböző tangenciális levegőrések egyirányú forgást létesítenek, épp olymó­don működik a 22., 23. és 24. ábrában fölvázolt égő és ezeknél az eddig külön tár­gyalt kétféle irányú levegőrés már egye­sítve van és hatásfokban a 19. ábra szej­rinti vázlat működésével azonos. Miután a (c) és (d) levegőrések itt ugyanazt ;a ha­tást érik el egyesített tangenciális alak­ban a forgás által, mint az előbb ai két különböző irányú radiális levegőrés által ] éretett el, 22. ábrában az egyesített, most i már csak egy sort képező tangenciális fur | rattal biró levegőréseket (cd) egyesített­betűkkel jelölöm. (Ki) betű jelöli nyíl se­gítségével azt a forgómozgást, amelyet a. központosán belépő gázok a forgó levegő beözönlés által követni kénytelenek és a tányéralakúlag bőven kivékonyított lángé módon is tökéletesen korommentesen kap minden oldalról levegőtáplálékot. 22., 23. és 24. ábrák a folyadéknak kü­lönböző utántáplását mutatják be példa­képen és a, beáramló levegő (h) csator­nák segítségével elő is lesz melegítve. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom