50089. lajstromszámú szabadalom • Orsó kender, len, rami, juta, gyapot és hasonló szálas anyagok fonására

- 2 — megerősítve és melynek fölső széle a fonal vezetésére (3) kivágásokkal bír. Az orsó­testnek a hajtópergetőt tartó (4) része cső­szerűén van kiképezve és az üreges (5) tar­tón ül, mely a (6) orsógerendán van meg­erősítve úgy, hogy az orsótest az üreges (5) tartó külső fölületén vezetve a hajtóperge­tőtől kapja forgómozgását. Az üreges (5) tartóban a csőszerűen kiképezett (7) cséve­tartó van elrendezve, melynek alsó vége a (8) talpcsapágyban fut, míg föl- és lefelé való mozgása közben az (5) tartóban van vezetve, mely nyakcsapágy gyanánt műkö­dik. A (7) csévetartó az (1) hüvely belsejé­ben a (9) lemezt tartja, melyre (10) cséve szabadon fölfekszik és tetszésszerinti be­rendezés, pl. a (11) csap által van a lemez­hez kapcsolva. A (10) cséve és a (4) orsó­test forgómozgása teljesen független egy­mástól úgy, hogy a csévét csupán a fonal­feszültség meneszti és fonalszakadás esetén a cséve tartójával együtt önmagától azon­nal nyugalomba kerül. Hogy a hüvelyeket esetleges fonal törés vagy új fonal odasodrásánál megállíthassuk, egy fékberendezést atkalmazunk, mely a föltüntetett kiviteli alak szerint abban áll, hogy a (4) orsótest a (12) féktárcsát tartja. A (12) féktárcsát forgószerűen kiképezett (13) karok (2—4. ábrák) veszik körül, me­lyek csuklósan vannak egymással össze­kötve és belső oldalukon pl. bőrből álló (14) féktuskók behelyezése által fékezőtagók gyanánt vannak kiképezve. Ha a két kart egymáshoz szorítjuk és ebben a helyzetben tartjuk, akkor az orsótest hatásosan fékez­tetik és azonnal nyugalomba kerül. A ka­roknak a fékezőhelyzetben való tartására, a 2. ábrán föltüntetett kiviteli alak szerint, a két kar szabad végére a (15) gyűrű van föltolva, melynek befelé való tolása által {pontozottan rajzolt helyzet) a karokat fé­kező helyzetbe visszük és ebben a hely­zetben tartjuk. A 3. és 4. ábra a karokat fékezőhelyzetükben fogvatartó berendezés egy másik kivitelt alakjának fölülnézetét és «lőlnézetét mutatja, mely kiviteli alak ab­ban áll, hogy az egyik karral a (16) emel­tyű van csuklósan összekötve, mely - a má­sik kart kampószerűen átfogja. Ha ezt a (16) emeltyűt leszorítjuk, akkor az a két kart egymásfelé mozgatja és ebben a hely­zetben fogvatartja. A (7) csévetartó cső gyanánt van kiké­pezve, kenőanyag fölvétele céljából, mely kenőanyag (17) nyílásokon át az üreges (5) tartó belső fölületére vezettetik. Az (5) tartó külső fölületének kenése azáltal történik, hogy e tartó (18) nyílásain át a kenőanyag üzemközben a centrifugális erő következté­ben a (4) orsótest (19) üregébe kerül. Ha az orsótest a csévekicserélés közben nyu­galomban van, akkor a (4) orsótest (19) üre­géből a kenőanyag egy része az (5) tartó külső fölületére folyik. A (8) talpcsapágy kenése a csévetartó emelése segélyével az­által történik, hogy a (7) csévetartó alsó részét fölvevő szerkezeti rész (20) csésze gyanánt van kiképezve, mely a kenőanyag fölvételére szolgál. Hogy a kenőanyagnak szétfecskendezését e helyen elkerüljük és egyidejűleg a csapágyat piszok és víz be­hatolása ellen megvédjük, a (21) fékező­pergető süvegszerűen van kiképezve és a (8) csapágynak fölfelé álló szélét befödi. Hogy a fonal csévelésénél állandóan vál­tozó csévesúly mértékéhez képest a (21) fék­pergetőn önműködően szabályozódó fékezést kapjunk, a találmány értelmében a fékper­getőn vezetett (22) zsinór — melynek sza­bad vége ismert módon a (23) súlyterhelést tartja — az üreges, csavarmenetszerűen kis emelkedéssel tekercselt dróttal ellátott (24) csavarorsón van vezetve, melyet a fo­nógép hajtásáról forgásba hozott hajtás kényszermozgásúan mozgat. A fonógép egész hosszára kiterjedő (24) csavarorsónak for­gatása által a súllyal terhelt zsinór folyto­nosan tovavándorol, ezáltal a (21) pergető­nek a zsinór által átfogott kerületét változ­tatja. Ezen elrendezés folytán a fonalfeszült­ségnek rendkívül érzékeny, a gépet kezelő munkás figyelmességétől független szabá­lyozását önműködő módon kapjuk. A cséve­kicserélésnél a fékzsinórokat visszahúzzuk, amennyiben a csavarorsót visszafelé for­gatjuk, mely célra annak vége forgattyúval van ellátva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom