50031. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás erőátviteli berendezések, különösen motoros járművek számára

- 2 — A mellékelt rajzon a találmány tárgyának különösen automobiloknál alkalmazható kiviteli példája az 1. ábrán hosszmetszetben van föltüntetve; a 2. és 3. ábrán a kapcsolás egyik része, a 4. és 5. ábrán pedig a kapcsolás másik része folülnézetben és oldalnézetben látható. A mótortengely (1) vége a (2) motorokból kinyúlik. A (3) lendítő kerék az (1) tengelyre van erősítve és a kapcsolás két része kö zött vau elrendezve. A kapcsolás egyik része az (1) tengelyre lazán fölhúzott, de a (3) lendítő kerék kerületéhez közel kiképezett lyukakon keresztülhatoló (5) nyúlványok útján a lendítő kerék által magával vitt (4) korongból áll. Az (5) kapcsoló nyúlványok, melyek a (4) korong kerületén tetszőleges számban vannak kiképezve (4. ós 5. ábra), a másik kapcsolásrész (7) gyűrűjében megfelelő számban kiképezett (6) mélyedésekbe hatolnak; a 7 gyűrű alaplapján a (8) támaszfölületekkel van ellátva (2. és 3. ábra). A két kapcsolórész kapcsolódását lábitó vagy más alkalmas alkatrész létesíti, mely a (9) villát (1. ábra) működteti; ez a villa a (4) korongot a (3) lendítő kerékhez szoszorítja, minek folytán az (5) nyúlványok a (7) gyűrű (6) mélyedéseibe hatolnak és kapcsolást létesítenek. A (4) korong helyzetében, pl. a (10) rúgó által rögzítetik. Ha a kapcsolásrészek egymással kapcsolva vannak, a (7) gyűrű a (3) lendítő kerék mozgását követi és a (8) fölületek közvetítésével a mozgás a berendezés többi részére is átvitetik. A (8) fölületekhez támaszkodnak ugyanis a (11) görgők, melyeknek odaszorítását a görgők tartására szolgáló (13) dugattyúban elhelyezett (12) rúgók biztosítják. A rúgók egyik vége a dugattyúhoz, másik vége pedig a (14) fenékhez fekszik, mely középen kifelé, a (16) csapágyban megtámasztott (15) tengelyben folytatódik. Ez a tengely pl.'; a (17) kardanberendezés útján a differenciális hajtóművel van összekötve, mely a visszafelé való mozgást eszközlő tetszőleges berendezéssel lehet ellátva. A (13) dugattyúk és a (12) rúgók a (14) fenékkel szilárdan összekötött (19) dobban koncentikusan vannak elrendezve és a dobban golyós vezetékek mentén szabadon elcsúszhatnak. A dob az (1) tengelyen a (20) golyós csapágy közvetítésével van ágyazva és a csavarmenetes (22) agyon megerősített (21) golyós talpcsapágyra támaszkodik; ezen agy segélyével a rúgók feszültsége szabályozható. A (12) burkolattal összekötött (23) védőburkolat a pornak a (3) lendítő kerék és a (11) görgők közé való behatolását meggátolja. Az egész berendezés kívülről kissé meghosszabbított lendítőkerék benyomását kelti. A berendezés egyes részeinek tovamozgatását, mint már említettük, a (8) támaszfölületek és a hozzájuk tetszőleges módon rugalmasan odaszorított (11) görgők létesítik. Ezen elrendezés folytán a sebességi viszony a lendítő kereket és a kapcsolást tartalmazó rész és a görgőtartó dugattyúkat, valamint a feneket tartalmazó rész között a mótor változó teljesítménye szerint változó ellenállásnak megfelelően önműködően változik. A leirt berendezés az említetteken kívül még azon további előnynyel bír, hogy lehetetlenné teszi a mótor megakadását, abban az esetben, ha a berendezésre túlságosan nagy ellenállás hat. A lendítő kerékben elrendezett kapcsolásrész és a támaszfölületeket tartó kapcsolásrész között a kapcsolódás a leírttól elterő módon is létesíthető, igy pl. szegmens- vagy lamelláskapcsolás útján; lényeges csakis az, hogy a lendítő kereket a támaszfölületeket tartó kapcsolásrésszel bármikor "összeköthessük. Természetes, hogy a leirt kapcsolást nemcsak automobiloknál, hanem mindazon esetekben alkalmazhatjuk, melyekben erőátvitelről van szó. SZABADALMI IGÉNY. Kapcsolás erőátviteli berendezések, különösen motoros járművek számára, jellemezve a mótor tengelyén megerősített lendítő kerékben elrendezett kapcsolás által, melynek egyik része a lendítőkerékkel állandóan együtt forog, a lendítő kerékkel