50010. lajstromszámú szabadalom • Automata választás szerint kivehető tárgyak számára

van forgathatóan ágyazva, mely (35, 35a) újjal van ellátva; az újj közé a (36) csap nyúlik. Ha a (12) rudat jobbra mozgatjuk (2. ábra), a (19) kar a (24) karon forgathatóan ágyazott (23) kilincshez ütközik, mely (24) kar (26)-nál maga is kilenghetően van a (27) állványfalon fölfüggesztve. (25)-nél oldalnyúlvány van a (23) kilincsen elrendezve, mely a (24) emelő éle mögé nyúlik és ezáltal az egyes részek és a kilincs lefelé mozgását határolja. A (24) emelő (28) kilincs segélyével a (29) fogaskerékkel kapcsolódik. A gép állványán (31)-nél (30) rúgó van ágyazva, mely másik végével a (24) emelőhöz van kapcsolva. Ha a (12) rudat a szekrénybe betoljuk a (19) emelőkar útján a (23) kilincsre hat és ezáltal a (24) kart a (30) rúgó ellenében kilendíti. Ha a (12) rudat annyira mozgatjuk jobbra, hogy a (28) kilincs a (29) fogaskerék legközelebbi foga mögé nyúlik, akkor a (23) kilincs eleresztésénél a (30) rúgó a (24) zárókilincset visszalendíti, mikor is a (33) kilincs által visszaforgás ellenében biztosított (29) kereket egy foggal előrekapcsolja. A (24) karon (32) nyúlvány van elrendezve, mely minden egyes továbbkapcsolásnál a (29) kerék egy-egy foghézagába kapaszkodik és ezáltal megakadályozza, hogy egyszerre több foggal történjék az elfordulás, amint az például hajító hatás következtében fölléphetne. A (12) rúdnak a szekrénybe való betolásánál a (19) emelőkar a (24) emelőt mindaddig magával viszi, míg a köríven mozgó (23) kilincs mellső éle az egyenesben mozgó (19) emelőkar alul fölszabadul. Ezután a (30) rúgó a (29) kereket továbbkapcsolja úgy, hogy ezt a kapcsolást nem közvetlenül, hanem közvetve a vevő végzi. A kapcsolást tehát nem lehet azáltal kedvezőtlenül befolyásolni, hogy a (12) rudat esetleg túlerővel a gépszekrénybe toljuk be. A már említett (34) kilincs nyugalmi helyzetében a (21) emelőkar által a kilincs (35a) részére ható (36) pecek segélyével oly magasságban tartatik, hógy ható élével a (37) zárórúd fölött fekszik. Mihelyt azonban a (12) rúd befelé mozgásánál a (19, 21) szögemelő a (23) nyomó kilincshez való ütközés következtében a 2. ábra szerint balra forgattatik, a (34) kilincs a (36) csap aló! fölszabadul és a (37) fogazással zárt alkot, mely megakadályozza, hogy az egyszer előretolt (12) rúd ismét visszatérjen. A (12) rúdnak oly mérvű ide-odamozgása tehát, mely egy-egy (37) fog hosszánál többet tesz ki, megakadályoztatik úgy, hogy a (12) rudat szabályszerűen addig kell a szekrénybe betolni, hogy abból visszahúzható legyen, míg a kazettás dobbal összekötött (29) fogaskerékkel kapcsolat létesül. A (12) rúd visszafelé mozgását egy köréje tekercselt (38) rúgó végzi. A (29) fogaskeréknek a dobbal való knpcsolatát a keréknek a (39) tengelyen való megerősítése idézi elő, mely tengelyen két (40 és 41) korong is el van reidezve, melyek a (10) kazettákkal (3. ábra) azárúdobot alkotják. A dob (39) tengetye az állvány két helytálló (27, 42) oldallemezeiben van ágyazva. A (40) korong széle közelében több (43a) furattal van ellátva, a (41) korong pedig megfelelő csapágyszerű (43) kivágásokkal bír (1. és 3. ábra). A csapágyak száma a (29) kerék fogainak számával egyezik meg. A (43) bevágások és a (43a) furatok a (10) kazetták fölvételére szolgálnak, melyekezen célból (44) é3 (45) csapokkal (7. és 9. ábra) vannak ellátva. Mindegyik kazetta lényegében derékszögű lemezből áll, melyből a célszerűen kicsákozással előállított (46) nyelvek állanak ki, melyek a kazettában elhelyezendő levelező-lap egyik éle fölé nyúlnak. A kazettán a (46) nyelvektől kellő távolságban fésűszerű (48) rész van akként elrendezve, hogy fogai az egyes levelezőlapokat egymástól alkalmas távolságban tartsa, amint az a 9. ábrából látható úgy, hogy a kilökésnél mindenkor csak egy levelező-lap ragadtatik meg. Az egyes lapok vezetésére kiálló (50) rúgókkal bíró egyes (49) lemezek vannak elrendezve, melyek a lapokat (46) nyelvekkel szemben fekvő külső éleiken tartják és minden egyes levelezőlapot a kilökésnél a többi laptól függetlenül vezetik. Az (50) rúgók a lapokat nyu-