50007. lajstromszámú szabadalom • Részleges beömlési turbina

kamrából az előbbivel azonos irányban áramlik ki, hogy azután a (12) csatornába tóduljon, mely azt sugárirányban kifelé, azután a lapátok végei mentén befelé, a keréknek mellső oldalán fekvő (13) térbe (11. ábra) vezeti. A (13) tér a (p3) vezető szegmensekből alkotott gőzcsatornába torkol, mely szegmensek szintén az (o) lapátokkal váltakoznak és a gőzt a következő kamrában elrendezett, az előbbi öntvényhez hasonló (8) öntvénybe (8. ábra) torkoló (t) csatornába vezetik. A (ql, q2) zárótoldatok (10. ábra) a (8, 11) öntvényekkel akár egy darabban lehetnek kiképezve, akár különálló darabok gyanánt lehetnek előállítva és az öntvényekre megfelelő módon fölerősítve. A kamrában uralkodó nyomás majdnem középértéke azon nyomásoknak, melyekkel a, gőz az első (p) vezető szegmensen és az utolsó (p3) vezető szegmensen való átáramlásakor bír. A turbinának nagynyomású részét tetszőleges számú kamrára lehet ugyan fölosztani, de célszerű a gőznek expandáltatását egy, az egész kerület mentén történő azaz teljes beömléssel dolgozó turbinában befejezni (8. ábra), mely célszerűen a (15) kiegyenlítő dugattyúval van ellátva, mely elegendő nagy átmérővel bír arra, hogy az itt föllépő axiális nyomást, sőt még a nagynyomású részben föllépő ily nyomásnak egy részét is kiegyenlítse. Egy további foganatosítási alaknál a gőzcsatornákat alkotó szegmensek a tartó öntvényeken akként lehetnek elrendezve, hogy a gőz, a kamrába való szabad beáramlása előtt kettőnél többször járja át a munkalapátokat. A 8 — 14. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a gőz a munkalapátokon egynél többször történő átáramlás után szabadon tódul a kamrába; ehelyett a gőz közvetlenül a következő kamrának első gőzcsatornájába vezethető, amikor is a (8) öntvényt akként képezzük ki, hogy abból egy, a kamrákat elkülönítő falban kiképezett csatornával szemben végződő csatorna vezessen ki. Ezen foganatosítási alaknál az első gőzcsatornából a kamrába szivárgó gőz ugyanazon kamra utolsó gőzcsatornájának alacsonynyomású részébe vezettetik. Egy további foganatosítási alaknál a gőz a kamrába való szabad bevezetés után nem vezettetik újból két izben a munkalapátokon át, hanem csak egy izben és pedig egy egyszeres vezeték útján, mely egy, az ezen kamrát a következő kamrától elkülönítő falban kiképezettt csatornával szemben végződik. A gőz, a munkalapátoknak sajátos kiképzése folytán, mindig azonos irányban járja át a munkalapátokat. Az egy-egy kamrában uralkodó nyomás majdnem középértéke azon nyomásoknak, melyek a gőznek az első szegmensbe való beáramlásánál és az utolsó szegmensből való kiáramlásánál uralkodnak. A kamrában, a gőz áramlási útjának azon részeinél, melyeknél a tulajdonképpeni kamrában uralkodó nyomásnál nagyobb nyomás uralkodik, szivárgás fog bekövetkezni, míg a tulajdonképpeni kamrában szívóhatás fog föllépni azáltal, hogy a gőz áramlási csatornájában lévő egyéb, kisebb nyomású gőz a kamrából gőzt von el. A találmány szerint szerkesztett turbina előnyösen alkalmazható hadihajók céljaira, de jó eredménnyel használható szárazföldi gépberendezéseknél is. Ha ezen turbinát hadihajóknál alkalmazzuk, akkor célszerű azt akként elrendezni, hogy a teljes beömlésű, egymás után kapcsolt turbinák a találmány szerint szerkesztett részleges beömlésű turbinákkal együttműködjenek Némely esetben azonban a gőznek egész expandáltatását részleges beömlésű turbinákban foganatosíthatjuk, ámbár általában célszerű azokat a gőzexpanziónak csak csak magasabb fokai számára használni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Részleges beömlésű turbina, jellemezve egy, lapátokkal ellátott dob, egy kamra és az utóbbiban elrendezett, végeiken zárótolditokat hordó, vezetőlapátokból álló. szegmensek által, melyek mindegyike egy-egy lapátsor előtt fekszik és melyek akként vannak elrendezve, hogy