50007. lajstromszámú szabadalom • Részleges beömlési turbina
vid (q) záró toldatokban (6. ábra) végződő, Parsons-féle (p) vezetőlapátokból álló szegmensekkel van fölszerelve. A rugalmas hajtóanyag, melynek példájául az alábbiakban a gőz van föl véve, a vezető szegmensek és a (q) zárótoldatok által alkotott csatornában való átáramlása után, az eddigi szerkezetektől eltérően nem vezettetik közvetlenül a következő kerék felé, hanem egyenesen a (b) kamrának (1. ábra) szabad terébe, melyből az a keréknek forgó lapátjai mentén tovaáramlik és szükség esetén a keréknek (a) nyílásai útján a keréknek mellső oldala felé visszaáramlik úgy, hogy a kerék a gőztől körülvéve forog, mely szabadon áramlik az első gőzcsatornából a (b) kamrába. A kamrának mellső oldaláról azután a gőz ismét ugyanazon keréknek munkalapátjaira hat, csakhogy egy másik, a (ql) zárótoldatokból (6. ábra) és a (pl) lapát szegmensekből álló, hasonló, de nagyobb méretű csatorna útján, mely a (b) kamrából (1. ábra) az (e) válaszfalnak (t) nyílása felé vezetővezetéket képezi. Ezen (t) nyílás a (b) kamrában lévő első csatornával azonos módon, nevezetesen a rövid, zárótoldatokkal ellátott (p) vezető szegmensekből alkotott, növekedő harántmetszettel bíró csatornának torkolatát a következő (c) kamrával köti össze, melyben kisebb nyomás uralkodik, mint az első kamrában. Miután a gőz a (c) kamrának első csatornáját átjárta, szabadon tódul ezen kamrába; ebből a gőz az (i) keréknek mellső oldalára jut, majd egy további, a zárótoldatokkal ellátott (pl) szegmensekből képezett, még nagyobb méretű csatornába és ezután az (f) válaszfalban kiképezett (u) csatornába vezettetik.. Az (u) csatornából a gőz a következő (d) kamrának első csatornájába tódul, melyben a gőz a (b. c) kamrákban befutott útjához hasonló urat tesz meg. A (d) kamrának második csatornájából kiáramló gőzt a teljes beömlésű (v) turbinába vezetjük. Mindegyik kamrának mellső vagy gőzbeáramlási oldala labirintszegmenses és gyűrűs tömítések vagy hasonló szerkezeti elemek segélyével a gőzbeáramlási tértől a kamrának ellenkező oldala pedig, hasonló módon, a kibocsátási tértől van elkülönítve. Ezen célból a szegmensalakú (w) peremen (3. ábra) a labirintszegmenses (x) tömítés van elrendezve, mellyel, természetesen a dobon, a (x) tömítőgyűrűk működnek együtt. Hogy a kamrában a gőz szivárgását okozó káros rés elkerültessék, a munkalapátok a vezetőlapátokhcz lehetőleg közel vannak elrendezve. Magától értetődik, hogy a turbinának nagynyomású részét tetszőleges számú részleges beömlésű leírt turbinaelemre oszthatjuk föl, amikor is csak arra kell ügyelni, hogy mérsékelt nyomásesés lépjen föl. A részleges beömlésű elemeket egymástól teljesen elkülönített köpenyekben, az alacsonynyomású részt pedig akár külön köpenyben, akár gyűrűalakban, a nagynyomású részleges beömlésű rósz belsejében rendezhetjük el. A köpenynek ama részei, melyek útján a turbina tengelye a különböző kamrákon végigvonul, célszerűen a (2) labirinttömítésekkel (1. ábra) vannak ellátva; hasonlóképen vannak a turbinának végein a szokásos (3) labirinttömítések elrendezve. A gőznyomás tengelyirányú hatásának kiegyenlítését a tengely harátmetszetének a köpeny- és válaszfalaknál foganatosított, megfelelő módosításával érhetjük el. Ha egy, kiegyenlítő dugattyúval ellátott, teljes beömlésű alacsonynyomású turbinát egy részleges beömlésű turbinával kapcsolatban alkalmazunk, akkor célszerű a kiegyenlítő dugattyúnak az alaesonynyomású turbina nyomáskiegyenlítéséhez szükséges hossznál nagyobb hosszt adni, amikor is a fönmaradó axiális hatás a részleges beömlésű turbinában dolgozó gőz tengelyirányú hatásának ellensúlyozására fordíttatik. Azonkívül ezen célból a turbinának gőzbeáramlási oldalán a megfelelő anyag hatása alá hozandó, kis (4) kiegyenlítő dugattyú vau elrendezve. A vezető szegmenseknek mindkét oldalán elrendezett zárótoldatok (6. ábra) szélesebbek, mint maguk a vezetőlapátok és ezeknek hosszoldalához egészen közel fekszenek. Ezen zárótoldatok, a forgó kerekekhez
