49975. lajstromszámú szabadalom • Kombinációs ill. kulcsnélküli zár

mélyedés egyikébe vagy masikába csappanhat be és állandóan bizonyos mérvű súrlódással nyomást gyakorol a zárfenék fölületére. Ez a rúgó az (R) és (T) részeket mindig abban a helyzetben tartja meg, amelybe azok jutottak. így pl. ha a kombinációs peckek valamelyike az (R) nyúlványok valamelyikén nyugszik és a (T) nyúlványt lefelé húzza abba a helyzetbe, amelyben az (S) pecek mozgását megakadályozza, akkor a (T) nyúlványt az (1) rúgó ebben a helyzetben tartja. Amikor a zárrészek normális helyzetben vannak, az (1) rúgó a 4. ábrán föltüntetett helyzetben van. Ha az (S) pecek a (P) villaág (a) éle alá jut, hogy a (P) villaágat fölemelje a kombináció változtatásához szükséges helyzetbe az (1) rúgó hátsó oldalán levő nyúlvány a zárfenék sík fölületén mozog úgy, hogy ha a gombot eleresztjük és a nyelv előre húzatik, a (j) rugó az (U) kart befelé nyomja mindaddig, míg az (1) rugó azt a 4. ábrának megfelelő helyzetben nem rögzíti. Ha a gombot a kiindulási pontra visszaforgatjuk az (0) peckek, amelyek az (R) nyúlványon végighaladtak, ennek hátsó végébe ütköznek és a (P, Pl) villaágakat még jobban lefelé húzzák legalsóbb helyzetük felé. De éppen a visszafelé való mozgás befejezése előtt az (S) pecek az (ü) kar élébe ütközik, ezt kihúzza és a (P, Pl) villaágakat fölemeli normális helyzetükbe (l.ábra). A gomboknak és orsóiknak egymástól független forgó mozgásának biztosítására és azoknak a gombok és a nyelv közötti közbenső szerkezethez való kapcsolására különféle elrendezések használhatók. A 6. ábrán föltüntetett elrendezésnél a külső gomborsó a záron keresztül megy és a belső gomb üreges (p) orsójába nyúlik és a két részt egymással a (q) csavar köti össze, amely egy a külső (o) orsó végében levő köralakú mélyedésbe nyúlik. Az (r) rész, amely a belső gomb két (g) és (M) karját hordja, fogasáttétel útján a (p) orsóval áll összeköttetésben. Hasonló fogasáttétel van a külső (El) orsó illetve gomb és az (N) tárcsa (NI) ágya között. Az (NI) agy továbbá a kinyúló (s) pecket hordja és ez a pecek az (u) zárfödő egyik vagy másik (t) hornyával együtt jelzi, amikor a kombinációs peckek és az (R) nyúlvány viszonylagos helyzete olyan, hogy a tengelyirányú mozgást kell létesíteni. Ez a pecek és ezek a hornyok megakadályozzák azt, hogy véletlenül egyidejűleg tengelyirányú és forgó mozgás létesíttessék és biztosítják azt, hogy a kombináció pontosan a peckek közötti távolságoknak megfelelően működjék. Az (o) orsónak szükséges tengelyirányú játékát annak az (r) résszel való fogas összeköttetése engedi meg, míg az (r) részt tengelyirányú mozgás ellen a zár mellső borító lemezéhez erősített és az (r) kar agyát körköralakban körülvevő és átlapító (v) ív biztosítja, melynek elhelyezése az 1. és 15. ábrákból tűnik ki. Az (N) tárcsát az (o) orsón a (pl) harántpecek rögzíti, amely az (N) tárcsa agyának végébe kapaszkodik. Az (f) rúgó (w) talppal van ellátva, amelylyel az a zár alaplemezéhez van erősítve és amelynek (x) fölfelé nyúló szárnya a (H) retesz hátsó végére nyomást gyakorol, hogy azt normális záró helyzetébe lefelé szorítsa le. Az (y) pecek az (A) nyelv vezetésére szolgál. A 16. ábra szerinti «holt nyelv» elrendezés hasonló -az ismertetett berendezéshez, azzal a különbséggel, hogy az (Al) nyelv befelé vágy kifelé való mozgását annak egyik fölületéből oldalt kiemelkedő (z) pecek és a kombinációs peckeket és a többi ismertetett alkatrészeket hordó (N) tárcsában kiképezett (2) excentrikus kimetszés idézi elő. A (2) excentrikus kimetszés hosszának nagyobb részében köralakú úgy, hogy a nyelv el nem mozdulhat, míg az összes (0) kombinációs peckek az (R) nyúlványokat el nem hagyták. Ha a peckek az (R) nyúlványokat elhagyták anélkül, hogy azokba beleütköztek volna, úgy az (N) tárcsa tovább foroghat és az excenternyílás tangenciális része a (z) pecket lenyomja és a nyelvet elhúzza. A nyelvnek záró helyzetbe való húzása csak akkor megy végbe, ha a gombot kiindulási helyzetébe forgatjuk vissza. Ebben az esetben oly célból, hogy a kombinációt megváltoztathassuk, a (Q) tengely,