49944. lajstromszámú szabadalom • Vágóhíd függesztő- és feszítőkészülék

melyek az (L) fogasrudak fogazásába kapaszkodhatnak. A szerkezet működése a következő: A függesztőkészüléket az 1. ábra mutatja nyugalmi állásában, amelyben az az (A) tartók fölső széle a szerkezet közepe felé lejt és a (G) futófüggők a belső (0) ütközőknél állanak. Mindenekelőtt az egész függesztőszerkezetet az (8) kötelek segélyével leeresztjük, ezután pedig a függesztőtartókat a (B) csuklónál fogva kissé megemeljük (a 4. ábrabeli helyzetbe), mire az (F, FI) kitámasztóhorgok az (E, El) csapokba kapaszkodnak és a készüléket a 4. ábrabeli helyzetben rögzítik. Az állatot most. a (H, Hl) horgok segélyével a (G) futófüggőkre akasztjuk. A (H) horgok, amint ez az 1. és 2. ábrából látható háromágúak, az alsó ágra az állat akasztatik, a fölső ágak egyikét a futófüggőkbe akasztjuk, a másik fölső ág pedig arra szolgál, hogy az állatot a függesztőszerkezetről a (Q) szállítókocsi (R) horgára akaszthassuk. Az állat súlyának hatására (G) futófüggők a 4. ábrában látható módon ferdén állanak be, miközben a (K) akasztókilincsek az (L) fogasrudakba kapaszkodnak. Ha az állatot jobban szót akarjuk feszíteni, úgy azt egyszerűen jobbra vagy balra kell himbálnunk, miközben a (K) kilincsek a szétfeszítés irányában engednek és az (L) fogasrudak következő fogába kapaszkodnak, a visszalengés alkalmával azonban az akasztókilincsek a futófüggőknek a függesztőszerkezet közepe felé való közeledését meggátolják. Ha az állat kettévágása tovább halad, úgy a (G) függőkre működő erők iránya is megváltozik és ennek hatására a függők mindinkább szétfutnak. Ha az állat ketté van vágva, úgy a (G) függők függélyes helyzetbe jutnak és egészen az (M) ütközőig futnak le. Az állat két fele most a függesztőszerkezet szélessége által megszabott legnagyobb távolságba jutott egymástól úgy, hogy az állatfelek a további boncolás céljából könnyen hozzáférhetők. Amint a (G) függők az (M) ütközőkhöz értek, az (N) ütközők is a (K) kilincsekbe ütköznek és ezeket kiakasztják, melyek ezen 2 — kiakasztott helyzetben a (T) rúgó által fogva tartatnak úgy, hogy később, a függesztő tartók átállítása után a futófüggők akadálytalanul csúszhatnak a szerkezet közepe felé. Ha az állatot a függesztőkészülékről el akarjuk távolítani, a készüléket az (8) kötelek segélyével fölemeljük addig, míg az (F) kitámasztóhorgok kinyúló szarvai a függesztőkészülék fölött elrendezett (P) ütközőbe nem ütköznek; azáltal az (F) kitámasztóhorgok az (E, El) csapokból kiakasztatnak ós .az (A, Al) függesztőtartók a terhelés hatására lecauklanak úgy, hogy fölső szélük a függesztőkészülék közepe felé sülyedő lejtőt képez, amelyen a (G) a fufcófüggők az (0) ütközőig legördülnek és rajtuk függő állatfeleket összeterelik. Most a 2. ábrában pontozottan föltüntetett (Q) szállítókocsit annyira közelítjük a függesztőkészülékhez, hogy a szállítókocsi (R) horga a (H) horgok szabad ága alá kerül, mire a függesztőkészülék sülyesztése által az állat a függesztőkészülékről a (Q) szállítókocsira helyeztetik át és ezzel a további kezelés céljából elszállítható. A 10. és 11. ábrabeli változat szerint maga az (A) tartók alsó széle van (L) fogazással ellátva. Megjegyezzük, hogy nem föltétlenül szükséges, hogy az (A) függesztőtartók fölső széle a 4. ábrabeli munkahelyzetben lejtős legyen, hanem vízszintes is lehet, ekkor azonban az (L) fogas rudat alsó és fölső oldalán kell fogazással ellátni (12. és 13. ábra) és a (G) futófüggőket két kilinccsel kell fölszerelni. Ha a függőket lengetjük, úgy a kilincsek váltakozva az (L) rúd fölső és alsó fogazásába kapaszkodnak, a függők egymástól kényszermozgásúlag távolódnak és reájuk függesztett állatot szétfeszítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vágóhídi függesztő- és feszítőkészülék jellemezve azáltal, hogy a végein csuklósan fölfüggesztett (a) függesztőtartó közepén csuklóval és kitámasztóhorgokkal van ellátva, melyek segélyével a füg-