49912. lajstromszámú szabadalom • Hengjegynyomó betűrendszer
kettős mediális, főbetütörzs 25 ponttal, | normálrendszer, alapbetütörzs 5 ponttal. Az (a) hangjegy-betüfejek a szár vastagságával jelen esetben egy ponttal szélesebbek, azaz 15 pontos hangjegynél négy, 20 pontos hangjegynél öt, 25 pontos hangjegynél hat pont szélességgel bírnak. A hangjegy-betiifejek ezen szélesbítésével elérjük, hogy először az edig együtt öntött szártoldatok mellőzhetők és ezek helyén sárgarézből készült szárak alkalmazhatók, melyekvastagsága (a nyomtatott vonal vastagsága) olyan, mint a hangjegyvonalaké, anélkül, hogy a négyszögegység lényegében befolyásoltatnék, azonkívül a hangjegy képe tetszetősebb, a hangjegymetszésnek megfelelő alakot nyer. Ha például hat pont szélességű betüfejre egy-egy pontos (b) szárat helyezünk, úgy a száron a fejoldal felé eső szabad tér öt pont szélességű, tehát egy négyszög, mely hangjegyvonalakkal könnyen kitölthető, minthogy ilyenek ys , 1> 2,3,4,5,6,8 és 10 négyszögnyi hosszakban megvannak úgy, hogy ezáltal a szedő a különböző közbenső tereket megfelelő rendszeres hosszakkal a lehető leggyorsabban kitöltheti. Hasonló eset áll fönn tertia- ós textushangjegyeknél. A sárgarézből való sima hangjegyszárak a betüfémből készítettekkel szemben azt az előnyt nyújtják, hogy előállításuk egyszerű ós az ólomszáraknál tartósabbak, hogy további alkalmazásuk tekintélyes alakmegtakarítást tesz lehetővé. Elesnek ugyanis a szárakhoz, valamint a fejekhez tartozó, a rendszeren kívül álló segédvonalakkal bíró alakzatok, nemkülönben elesnek maguk a segédvonalak és a különféle aláhúzott kottának megfelelő alakzatok. További alakmegtakarítás történik a hangjegyösszevonási és előütemi jeleknél úgy, hogy a találmányi hangjegyrendszernél az alakok száma tetemesen csökken. Hogy a (b) hangjegyszárak közvetlenül a hangjegy képéhez legyenek helyezhetők, a hangjegyfejek valamivel nagyobbak és az (a) betűk oldalt, a szár vastagságának megfelelően a hangjegy képéig ki vannak vágva (1—3. ábrák). Az ütemjelző és befejezővonalak nem vonalszedésűek, miért is sima kiképzésűek. Hogy a szedőnek munkáját a mindenkori helyes alakra való kitöltésnél megkönnyítsük, ú. n. kizárólineákat alkalmazunk, melyek hangjegynyomó-betük vastagságával meghatározott arányban állanak és amelyek a közönséges szedéshez hasonlóan mint hézagak és kizárások használtatnak. A (c) hangjegyvonalak, valamint az említett szárak sárgarézből készülnek és a fejrészen ismert módon jobbra és balra szedetnek ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hangjegynyomó-betürendszer, azáltal jellemezve, hogy az (a) hangjegybetük a hangjegy szárának vastagságával szélesebbek a négyszögnél és hogy a (b) hangjegyszár-lineák a hangjegy-betűkhöz ezen szélességen belül szedetnek. 2. Az 1. pontban védett hangjegynyomóbetürendszer foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (b) hangjegyszárlineák sárgarézből vannak előállítva. 3. Az 1. pontban védett hangjegynyomóbetürendszer foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hangjegy-fejek betütörzsei és a jelek akként vannak kivágva, hogy a hangjegyszár-lineák szorosan a hangjegy képéhez fektetve szedhetők. m !l rajzlap melléklettel,) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.
