49912. lajstromszámú szabadalom • Hengjegynyomó betűrendszer

kettős mediális, főbetütörzs 25 ponttal, | normálrendszer, alapbetütörzs 5 ponttal. Az (a) hangjegy-betüfejek a szár vastag­ságával jelen esetben egy ponttal széleseb­bek, azaz 15 pontos hangjegynél négy, 20 pontos hangjegynél öt, 25 pontos hangjegy­nél hat pont szélességgel bírnak. A hang­jegy-betiifejek ezen szélesbítésével elérjük, hogy először az edig együtt öntött szártol­datok mellőzhetők és ezek helyén sárgaréz­ből készült szárak alkalmazhatók, melyek­vastagsága (a nyomtatott vonal vastagsága) olyan, mint a hangjegyvonalaké, anélkül, hogy a négyszögegység lényegében befo­lyásoltatnék, azonkívül a hangjegy képe tetszetősebb, a hangjegymetszésnek megfe­lelő alakot nyer. Ha például hat pont szélességű betüfejre egy-egy pontos (b) szárat helyezünk, úgy a száron a fejoldal felé eső szabad tér öt pont szélességű, tehát egy négyszög, mely hang­jegyvonalakkal könnyen kitölthető, minthogy ilyenek ys , 1> 2,3,4,5,6,8 és 10 négyszögnyi hosszakban megvannak úgy, hogy ezáltal a szedő a különböző közbenső tereket meg­felelő rendszeres hosszakkal a lehető leg­gyorsabban kitöltheti. Hasonló eset áll fönn tertia- ós textushangjegyeknél. A sárgarézből való sima hangjegyszárak a betüfémből készítettekkel szemben azt az előnyt nyújtják, hogy előállításuk egy­szerű ós az ólomszáraknál tartósabbak, hogy további alkalmazásuk tekintélyes alakmeg­takarítást tesz lehetővé. Elesnek ugyanis a szárakhoz, valamint a fejekhez tartozó, a rendszeren kívül álló segédvonalakkal bíró alakzatok, nemkülönben elesnek maguk a segédvonalak és a különféle aláhúzott kot­tának megfelelő alakzatok. További alak­megtakarítás történik a hangjegyösszevo­nási és előütemi jeleknél úgy, hogy a ta­lálmányi hangjegyrendszernél az alakok száma tetemesen csökken. Hogy a (b) hangjegyszárak közvetlenül a hangjegy képéhez legyenek helyezhetők, a hangjegyfejek valamivel nagyobbak és az (a) betűk oldalt, a szár vastagságának meg­felelően a hangjegy képéig ki vannak vágva (1—3. ábrák). Az ütemjelző és befejező­vonalak nem vonalszedésűek, miért is sima kiképzésűek. Hogy a szedőnek munkáját a mindenkori helyes alakra való kitöltésnél megkönnyítsük, ú. n. kizárólineákat alkal­mazunk, melyek hangjegynyomó-betük vas­tagságával meghatározott arányban állanak és amelyek a közönséges szedéshez hason­lóan mint hézagak és kizárások használ­tatnak. A (c) hangjegyvonalak, valamint az em­lített szárak sárgarézből készülnek és a fej­részen ismert módon jobbra és balra sze­detnek ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hangjegynyomó-betürendszer, azáltal jel­lemezve, hogy az (a) hangjegybetük a hangjegy szárának vastagságával széle­sebbek a négyszögnél és hogy a (b) hang­jegyszár-lineák a hangjegy-betűkhöz ezen szélességen belül szedetnek. 2. Az 1. pontban védett hangjegynyomó­betürendszer foganatosítási alakja, azál­tal jellemezve, hogy a (b) hangjegyszár­lineák sárgarézből vannak előállítva. 3. Az 1. pontban védett hangjegynyomó­betürendszer foganatosítási alakja, azál­tal jellemezve, hogy a hangjegy-fejek betütörzsei és a jelek akként vannak kivágva, hogy a hangjegyszár-lineák szo­rosan a hangjegy képéhez fektetve szed­hetők. m !l rajzlap melléklettel,) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom