49887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szénhydrogének elgázosítására

- 5 -alakja van föltüntetve, mely hasonló a 3 ábrán föltüntetetthez, azzal az eltéréssel, hogy a (16) henger fejének (54) burkolata, kúpos és a konverter fölső részéhez képest valamivel mélyebben van elrendezve, mint -a 3. ábrabeli (20) burkolat ugy, hogy a konventer fölső részében a gázok és gőzök expansiója részére nagyobb tér áll rendelkezésre, amikor azok e részben hevíttetnek. Továbbá e példánál a (17) burkolás nem nyúlik oly mélyre, mint a 3. ábrában, minthogy azt találtuk, hogy a konventer mindaddig kellően dolgozik, míg a készüléknek először súrolt részében kellő fölületű kontaktusanyag (pl. tégelyanyag, agyag, azbeszt ós hasonló) alkalmaztatik. A 4. ábrán föltüntetett konverter továbbá az (55) elosztókamra által különbözik a 3. ábrán rajtolt példától, mely elosztókamra az (5) légkamra (45) légbeeresztőnyílásait körülveszi úgj', hogy e nyílásokhoz, illetve az (5) kamrához tetszésszerinti forrásból pl. a 6. ábrán föltüntetett (51) léghevítőtől vezethető hozzá a levegő, mint ezt a későbbiekben is le van írva. Az 5. ábra a konverternek további kiviteli alakját mutatja, melynél a belső (16) henger feje fölött üreges kúpos (56, 57, 58) kontaktustestek vannak elrendezve, melyeken a belépő olaj- vagy olaj és légsugár végigsúrlódik. Ezek a kontaktustestek a föntemlített anyagból (tégelyanyagból, agyagból, terrakottából, azbesztből ós hasonlóból) -állnak. Az (56 és 57) kontaktustestek üreges, fölül és alul nyitott csonkakúpok gyanánt vannak kiképezve, mimellett az (57) kúp az (56) kúpban ül, azonban külső fölülete és aS (56 kúp belső folülete között meglehetős szabad tér vanhagyva. Az (58) kúp fölül zárt és alúl nyitott. E kiviteli alaknál a (15) henger (59) csonkakúp alakjával bíró fölső résszel van •ellátva, mely fölül nyitott és kissé az (58) kúp belsejébe nyúlik. Üzem közben a belépő olaj- vagy olaj légáram az (56, 57) kúpok belső és külső fölületén, valamint az (58) kúp külső fölületén a (6, 14) hengerek között lévő hézagba, ebben lefelé, majd a (25) nyílásokon át a (14, 15) hengerek között fölfelé, ezután a (15, 16) hengerek között lefelé és a (16) henger belsejében fölfelé áramlik, mire a (26) gázkibocsátócsövön át eltávozik. A konverternek a 7. ábrán föltüntetett kiviteli alakja, különösen kis kivitelekhez alkalmas. A 7. ábrán (60) jelöli a konverter köpenyét, mely a kipuffogáa bevezetésével van ellátva. A (60) köpenyben a (61) tartány van oly távolságban elhelyezve, hogy a kipuffogógázok részére átbocsátás képeztetik. (62) egy további tartányt jelöl, mely a föltüntetett kiviteli példánál tégelyanyagból áll és a (61) tartányba illik. A (62) tartányon belül az egyazon anyagból készült (63) tartány és egy (64) válaszfal van elhelyezve. (65) jelöli a gázkibocsátócsövet és (66) a konventer födelét. (67) a levegő- és olajbevetőcsövet jelzi, mely által hasonlóan az 1. ábrabeli (32) keverőszelephez olaj és levegő keveréke állíttatik elő, melyet a cső a konventer belsejébe vezet; az utóbbiban a keverék a zeg-zúgszerű átbocsátáson át a (65) gázelvezetőeső felé kering. E konventer köpenyén belül a csavarvonalalakú (68) borda van alkalmazva, mely a kipufogógázoknak a készüléken át vett útját meghosszabbítja ugy, hogy tökéletes hőcserét érünk el. A főköpenyt a (69) köpeny veszi körül; az utóbbi által körülzárt (70) tér léghevítőkamrát képez, melybe a (71) csövön át levegő vezettetik be. E levegő a hevítés után a (72) csövön át ismét elvezethető, mire a levegő a készülékben előállított gázzal kevertetik. A 8. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a tégelyanyagból, agyagból vagy hasonlóból készült tartányok helyett fémtartányok alkalmaztatnak, melyek azbesztből vagy hasonló anyagból álló (73) burkolattal bírnak; az utóbbit a (74) drótháló rögziti. A fönt leírt konverter különböző kiviteli alakjainál végbemenő pontos folyamatokat nem tudjuk abszolút biztossággal megadni. A folyamatok valószínűleg a következő elméleten alapulnak: Az olaj a konverterbe belépve, valószínűleg köd, azaz rendkívül finom cseppek alakját veszi föl, melyek a belépő levegő-