49851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet energiakészleteknek átalakítására

6 -közötti tér a (31, 322

) csövek segélyével állandóan a gázterekkel van összekötve, a külső kamarák pedig a (34) nyílás, a (35) C3ap és a kifelé nyíló (36) szelep közvetítésével az atmoszférával közlekednek. A dugattyúk belső föíülfeteire gyakorolt nyomások között fönálló különbség a (38) dugattyúrúd köré helyezett (37) spirálrúgó ellenében fejti ki hatását. Ezen (37) rúgó feszültsége a (39) csavar segélyével változtatható és normális állását a levehető (40) mutató jelzi. A dugattyúrúdnak szabályozását a tűről és a (13) karmantyúról a (41, 42) tolattyúk közvetítésével történik. Ezen szabályozás által a gáznak beömlési nyílásai akként változtathatók, hogy az áramlásnak folytonossága a készülékben biztosíttassák. Egy másik a (43) tolattyú pedig a (44) rúd közvetítésével az égési és elégetési termékeknek arányát szabályozó készüléket vezérli, mely termékek a rajzban föl nem tüntetett hőforrásba jutnak. A (45) tolattyú végre a (46) rudat vezérli, mely rúd a (11, 16, 24 és "28) szelepeknek működését biztosítja. A (44, 42, 43 és 45) tolattyúk által működtetett hidak oly berendezésekkel hozhatók kapcsolatba, melyek a lökethossznak megváltoztatását teszik lehetővé. A készüléknek egy foganatosítási alakjánál a (2ő) expanziókamarát a meleg víz béáfl&mlási kúpja- mentén rendezhetjük el és ezen víznek és keveréknek expanzióját a gázzal való érintkezés előtt foganatosíthatjuk. Valamennyi ismertetett szerkezeti részlet vázlatosan van föltüntetve. A-szerkezetnek működése a következő: Ha a gáztér urés, bizonyos vízmennyiséget vezethetünk be abba, mely víz egy a rajzban föl nem tüntetett hőforrás által hevíttetik föl. Megfelelő pillanatban már most a (39) csavart meghúzzuk, mi által a (37) rúgó megfeszíttetik. Ennek következtében a (46) rúd a szelepeket fölemeli úgy, hogy a (14) és (25) kamarákba egy a rajzban föl nem tüntetett tartályból hideg vízsugár fecskend ez tetik be, mely a levegőt ezen terekből teljesen kiszorítja. A gáztérnek | komprimált gázai ugyanakkor az (1) csőbe j jutnak; egy részük a készülékbe hatol és expanziónál azon gázmennyiségnek melegét vonja el, mely gázmennyiség a (4) tűnek belső részén és a (7) csövön át a gáztérbe visszaáramlik. A készülékbe kerülő gázok a meleg gázokat tovaragadják, mihelyt ezek a (10) csövön át a (12) kamarába jutljak. A gázsugár sebessége folytán áthatol a (14) kamarán, kiszorítja onnan az esetleg még jelenlevő hideg vizet, ezután a (22) kamarán át áramlik, ahol is a (23) csövön befecskendezett meleg víznek fölvétele után a (25) kamarába jut. Itt kezdődik a kompresszió, mely csak a (26) Csőben fejeződik be; a fluidum azután a (28) csövön át a gáztérbe áramlik, mialatt az előbbi expanziófolyamatok alatt létesített munka egészen fölhasználtatik. Az (1) tér végéig jutó gáz két részre oszlik. Az egyik a (4) tű és a (13) köpeny közé jut, expandál és ennek következtében lehűl. A másik rész pedig folytatja útját a tű belsejében. A már lehűlt részt a hőmérsékletét még megtartott résztől elválasztó fémfalról nagyobb melegmennyiség származik át, mely a melegebb közegből indul ki és a hidegebb közeg által fölvétetik^ Ilyen melegkicserélés általánosan ismeretes és valamennyi gőzgépnél létesül a köpenyben lévő forró gőz és a (henger belsejében lévő) hidegebb gőz között, mely expanziója folyamán meleget veszít. A melegnek egy részét ily módon elveszített gázoknak a gáztérbe való visszaáramlása ismert módon történhetik. A gáztérben lévő gáztöltés már most fölmelegíttetik. Bizonyos időponttól kezdve a tolattyúnak hatása érvényesül, hogy a meleg gázoknak bevezetését azon energiával tegye arányossá, mely a hajtandó gépekre leadatik. Hiányos vezérlés esetén a (47) tolattyú működni kezd és a szelepeket zárja, ha a gáztérnek belső részében vezérlés által megadott nyomást eléri. Ha a gázoknak" beáramlását korlátozzuk,, a gáztérben uralkodó nyomás sülyed; en-