49848. lajstromszámú szabadalom • Hátrafutó csővel bíró löveg a závárzatrészek önműködő mozgatására szolgáló akkumulátorral

- 2 -mozgását határolja (8. ábra). Egy villaalakú (M) hüvelylökő a lövegcső fenékdarabjában ágyazott (ml) tengelyre van erősítve és (nrJ) orrokkal ellátva, amelyek a závárzaték (c2) ütközőivel úgy működnek együtt, hogy a hüvelylökő már teljesen kilendült, mielőtt még a závárzaték legmélyebb helyzetébe ért volna. A hüvelylökő fölső végei horog­alakú (m3) toldatokkal vannak ellátva, ame­lyek a závárzaték (c3) nyugaszaiba lenghet­nek ki, ha a závárzaték legmélyebb helyze­téhez közel ért. A hüvelylökő az (mt) ten­gelyére erősített (m4) emelő (1—5 ábra) segélyével kézzel lendíthető ki, ha a závár­zaték a 9. ábrán látható helyzetét foglalja el. A tolóemelő (E) tengelyének a lövegcső fenékdarabjából kiálló vége üreges (e4) csa­pot (1., 3. és 6. ábra) és egy (el) fogantyúval ellátott (e2) korongot visel. E korong a fenék­darab felé eső részén (e3) nyugasszal (2. és (i. ábra) van ellátva, amelybe egy a fenék­darabba ágyazott és (g3) rúgó hatása alatt álló kétkarú (G, Gl) emelő egyik (G) karja fogódzhatik (G. ábra). E kétkarú emelő má­sik (Gl) karja egy a fölső (B) lövegtalpon elrendezett (bl) ütközőbe ütközhet. A löveg­cső tüzelésrekész helyzetében a (Gl) kar a (bl) ütköző külső szélére támaszkodik (1. és 2. ábra). A (bl) ütköző és a (Gl) emelő­­kar harántos (b2) és (g2) fölületei lehetővé teszik, hogy a (bl) ütköző a lövegcső előre­futásánál a (G, Gl) emelőt elfordíthassa. Az (e2) korong (el) fogantyújában egy a korong forgástengelyére radiális irányban eltolható (H) retesz van ágyazva. E reteszt egy (hl) rúgó a (J) dob kerületére szorítja, ahol az a dob (il) nyugaszába becsappan­hat (5—7. ábra). A (H) retesz (h2) orral van ellátva, amelynek egy a lövegcső fenékda­rabján elrendezett harántos fölületü (a3) ütközővel való együttműködése által a retesz az (il) nyugaszból ismét kihúzható. A (J) dob egy üreges (i2) csap segélyé­vel a tolóemelő (E) tengelyének üreges (e4) csapjában lazán foroghatóan van ágyazva {3. és 6. ábra), és egy a závárzat zárását eszközlő (L) tekercsrúgó befogadására szol­gál. E rúgó, amelynek külső vége a (J) dob hengeres falába, belső vége pedig a tolóemelő (E) tengelyének üreges (e4) csap­jába fogódzik (1. ábra), megfeszített álla­potban úgy helyeztetik be, hogy a (D) toló­emelőt az (x) nyíl irányában (1. ábra), a (J) dobot pedig ellenkező irányban forgatni törekedjék. A (D) tolóemelő forgása azáltal van határolva, hogy a (dl) szívdarabok az ék nyílásának hátsó falába ütköznek (1. ábra). Amíg a tolóemelők e helyzetüket foglalják el, vagyis a míg a závárzat zárva és elreteszelve van, az (e2) korong (e3) nyugasza a (G) emelőkarral szemben van úgy, hogy ez emelőkar az (e3) nyugaszba fogódzhat (2. és 6. ábra). A (J) dob hengeres falára egy a később megmagyarázandó célra szolgáló (i3) súly van alkalmazva. E súly úgy van elrendezve, hogy a dob súlypontja nyugalmi helyzeté­ben (1. ábra) forgástengelye alatt legyen. A (J) dob üreges (i2) csapjával egy (0) tengely van mereven összekötve (3. ábra), amely a tolóemelő üreges (E) tengelyén megy keresztül és a löveg fenékdarabjának ellenkező oldalán végződik. A tengely e vége (N) dob gyanánt van kiképezve, amely dob egy a závárzat nyitását eszközlő (P) tekercsrúgót fogad be. A nyitó (P) rúgó külső vége az (N) dob hengeres falába, belső vége pedig egy az (0) tengelyt körülvevő üreges (ql) csapba fogódzik. A (ql) csap egy a lövegcső fenékdarabjával mereven összekötött (Q) korongra van erősítve. A nyitó (P) rúgó megfeszített állapotban úgy van betéve, hogy az (N) dobot ugyanabban az irányban (az L. ábrán látható (x) nyíló­val ellenkező irányban) törekszik forgatni, mint a záró (L) rúgó a (J) dobot. Egy a fe­nékdarabban alkalmazott (a2) ütköző, amely az (N) dob (ni) toldatának pályájába esik (2. ábra), az (N) dob és a vele mereven ösz­­szekötött (J) dob forgó mozgásának határo­lására szolgál. Tüzelés előtt a závárzatrészek az 1—4. ábrán látható helyzetüket foglalják el. Tüze­lés után a lövegcső a fölső (B) lövegtalpon hátrafut. A hátrafutás kezdete után közvet­lenül a kétkarú (G, Gl) emelő (Gl) karja a fölső lövegtalp (bl) ütközőjéről lecsúszik a 6. ábrán a vonalpontozott vonallal jelzett

Next

/
Oldalképek
Tartalom