49819. lajstromszámú szabadalom • Vonatok, illetve mozdonyok összeütközését megakadályozó készülék
Megjelent 1910. évi október hó 3-án. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI g|||f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49819. szám. V/a/a. OSZTÁLYVonatok illetve mozdonyok összeütközését megakadályozó készülék. EÖTVÖS FERENC MÁV. ÁLLOMÁSI ELÖLJÁRÓ PÁRDÁNYBAN. A bejelentés napja 1909 szeptember hó 11-ike. A vasúti vonalakat manapság a lehető egtökéletesebb biztonsági berendezésekkel gyekeznek fölszerelni, hogy ezáltal szerencsétlenségeket és különösen vonatösszeütközéseket lehetőleg elkerüljenek. Ennek dacára elég gyakran fordulnak még mindig elő vasúti összeütközések és pedig azon egyszerű okból, mivel ezen berendezéseket emberek kezelik, akik, a napi fáradalmakban kimerülve, néha tévednek és az ilyen tévedések végzetes következményeket vonnak maguk után. Jelen találmány tárgya olyan biztonsági berendezés, mely vonatoknak összeütközését úgyszólván teljesen lehetetlenné teszi, mivel ezen berendezés mellett a vonatok bizonyos előre megszabott határon túl egymáshoz nem közeledhetnek, mivel ellenesetben a vészfék önműködőlég működésbe jön és mindkét vonatot vagy csak a mozgásban lévőt megállítja. A találmány azon elven épül föl, hogy a sínpár között több, szabályos közökben megszakított villamos vezeték fut végig, melyek azon esetben, ha a két vonat túl közel találna egymáshoz jönni, áramot vezetnek a két vonat mozdonyairól a másik mozdonyra és ezáltal mindkét vonaton működésbe hozzák azon szerkezeteket, melyek vagy egy vésztjelző készüléket, vagy pedig magát a vészféket hozzák működésbe. Ezen a vágányok között végigfutó vezetékeket a mozdony alvázához erősített láncok állandóan súrolják úgy, hogy ha ezen vezetékek közönként megszakítva nem volnának, az ugyanazon vágányon lévő összes vonatok állandóan villamos összeköttetésben lennének; a közbeiktatott megszakítások miatt ez azonban csak akkor következik be, ha a vonatok bizonyos mértékig már megközelítették egymást. |A vezetőhuzalok a sinek között izoláltan futnak és pedig, úgy egymástól mint a földtől és egymástól 4—5 méter távolságban lévő érintkező fejekkel vannak kapcsolva, melyek egyes talpfákhoz vannak erősítve és a mozdony egész hoszszában lelógó láncok egy-két egymás után következő érintkező fejjel állandó összeköttetésben vannak. A találmány a vonatot helytelen váltóállítás okozta összeütközések ellen is védi, amennyiben váltóknál a villamos összeköttetés csakis azon irányban van meg, a merre a váltó is be van állítva úgy, hogy a vonat nem szaladhat neki téves váltóállítás folytán egy mellékvágányon lévő vonatnak sem. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik kiviteli alakja:
