49801. lajstromszámú szabadalom • Az alámerülésnél külső nyomás alá kerülő üreges test víz alatt járó és alámerülő naszádokhoz

. — 2 9. ábra az 5. ábrán föltiiütetett keresztmetszetalaknak megfelelő keresztmetszetű parancsnoki toronnyal fölszerelt alámerülő naszád nézete, a 10. ábra ugyanennek a toronynak függélyes hosszmetszete a naszádfal egy részével nagyobb léptékben, a 11. ábra metszet a 10. ábra 11—11 metszetvonala szerint fölülről nézve, a 12. ábra egy tengeralatt járó naszád oldalnézete, amely hajónak az 5. ábrán látható keresztmetszetalaknak megfelelő keresztmetszetű falai vannak, a 13. ábra metszet a 12. ábra 13—13. metszetvonala szerint. Az 1—3. ábrán látható keresztmetszetalakok lényegükben két (A, B) körívből vannak összeállítva, mely (C) metszőpontjait szilárd fal gyanánt kiképezett (D) húr köti egymással össze. Ha valamely üreges test falaira, amelynek az imént leírt alakú keresztmetszete van, külső vagy belső nyomás hat, az áthatási éleken föllépő reakciót (vállreakciót) a szilárd (D) húr fogja föl. A köralakban hajlított (A) és (B) keresztmetszetrészeknek, valamint a fal gyanánt kiképezett (D) húrnak falvastagsága minden nehézség nélkül számítható ki, úgy hogy az 1—3. ábrán föltüntetett alakú keresztmetszettel szerkesztett üreges testek falvastagságai a kielégítő biztonság által meghatározott mértékre szoríthatók. A szilárd (D) húr emellett minden hátrányos alakváltozást megakadályoz. A 4. ábrán föltüntetett keresztmetszetalak hasonló a 3. ábrán láthatóhoz, avval a különbséggel, hogy az (A, B) falak (C) metszéspontjain a szilárd (D) húrok helyett J_-alakú (E) tartók vannak beépítve, amelyeket az (A, B) falakkal (el) szögletvashevederek kötnek össze és amelyek szilárd (F) gyámfalakra támaszkodnak. Az ily alakú keresztmetszet kiszámítása sem ütközik nehézségekbe ós a keresztmetszet meg nem engedhető alakváltozásokkal szemben nagy biztonságot nyújt, A 3. ábrán látható keresztmetszettel szemben e keresztmetszet a (D) fal elhagyása következtében kedvezőbb térkihasználást tesz lehetővé. Az 5. ábrán föltüntetett keresztmetszetalak végül négy (G, H, Hl, J) körívből áll. Ennél a vállreakciókat két-két szilárd (D) húr fogja föl, amelyek a (G, H. Hl, J) körívdarabok (C) metszéspontjait köti össze alkalmas módon. A 6—8. ábrák egy találmányunk értelmében összeállított keresztmetszet gyakorlati alkalmazását mutatják merülőnaszád parancsnoki tornyánál. A parancsnoki torony lényegében két, a 4. ábrán látható (A, B) körivdaraboknak megfelelően hajlított (M) oldalfalból és két, a 4. ábra (E) tartóinak megfelelő V- vagy U-alakú (N, NI) gyámfalból áll, amely gyámfalak (n2) szögletvashevederek és (n3) sínek segélyével szögecselés által vannak az (M) falakkal szilárdan és szorosan összekötve és amelyek egyenes szárai érintősíkban csatlakoznak az (M) falakhoz. A toronynak továbbá (ol) leszállónyílással ellátott (0) fedele is van, amely a torony (M, N, NI) falaival ugyancsak szögecselés által van szilárdan és szorosan összekötve. Az egész parancsnoki torony egy L-alakú keresztmetszetű (ml) gyűrű és két, az (N, NI) gyámfalakon belül elrendezett (n4) szögletvasheveder segélyével van a naszádtestre szögecselve. Az (ml) gyűrű ott, ahol az (N, NI) gyámfalakra fölfekszik, erősen kiszélesbedik. Az (N, NI) gyámfalak belső oldalán vízszintes irányban L- illetve I-alakú keresztmetszetű erŐ3 (n5, 116) szögletvasmerevítők futnak végig. Az imént leírt szerkezetű parancsnoki toronnyal fölszerelt merülőnaszád alámerülésénél a külső víznyomás az (M) oldalfalakat összeroppantam törekszik. Miután azonban ez oldalfalak (N, NI) gyámfalaik között boltozatszerűen vannak befogva, a rájuk gyakorolt vállnyomásokat az (N, NI) gyámfalak sík szárai fogják föl. Maguk az (N, NI) gyámfalak a nyomást teljesen fölfogni képesek, mert utánaengedésükben egyrészt az (0) födéllel, másrészt pedig az (L) naszádtesttel való szilárd összeköttetés akadályozza meg és mert ezenkívül azokat az alakvál-