49795. lajstromszámú szabadalom • Gép a dugattyúdobban eltolható, forgó dugattyúkkal

viselő dugattyúkhoz viszonyítva hátsó végén a hajtóközeg részére támadási fölületekkel látjuk el. Az irodalomban oly forgódarabok, melyek szélességi kiterjedése hátul ható erők felléptét megengedi, ismeretesek, ezek­től az ismert szerkezetektől a találmány tárgya lényegében véve abban tér el, hogy a forgás irányában elől és hátul fekvő két fölület közül az a nagyobb, melyre a hajtó­közeg kisebb nyomása hat. így pld. forgó­dugattyús erőgépeknél a forgás irányban elől fekvő fölület lesz nagyobb, mert a hátsó fölületre hat a beáramló hajtóközeg, míg a mellső fölület az expanzió térben, tehát csökkenő nyomású térben foglal helyet. Kompresszoroknál, szivattyúknál és más ha­sonló gépeknél viszont a hátsó fölület lesz nagyobá, mert a dugattyú előtt uralkodik a nagyobb nyomás. A megoldandó feladat nemcsak az, hogy a dugattyúkat az (a, b, c) úton előre hajtsuk és azoknak a hengerfölületre való rászoru­lását biztosítsuk, hanem első sorban az, hogy a forgódarab a megfelelő dugattyúhoz viszonyítva a kellő elfordulását elvégezhesse és így a dugattyú minden állásánál egész föliiletével feküdhessék a hengerfölületre. Hogy ez az elfordulás folytonos módon menjen végbe, ezt a találmány szerint nem idézhetjük kizárólag a. centrifugálerővel elő, hanem még az által is biztosítjuk, hogy a forgódarab forgástengelyét a dugattyún a dugattyú középsíkjához viszonyítva eltol­juk. Ekkor a forgódarabra ható üzemi nyomás az eme szerkezet által létesített nagyobb emelő karra hat. A berendezés maga benső összefüggésben áll a forgóda­rabnak a hátsó nyomás fölvevő fölületének nagyságával, ezek viszonylagos értékét ak­ként szabjuk meg, hogy a saru és henger­palást között a fajlagos nyomás lehetőleg .egyenletes legyen. így az egyik fölület meg­választásával a másik fölület nagysága is adva van és a forgás tengely eltolásának az az előnye, hogy a fölület és fajlagos nyomás szozzata által megbatározott erő akkora emelő karra hat, hogy ez által a forgás biztosan létesíthető. A 2. ábrán a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja sematikusan látható. Feltételeztük, hogy a berajzolt nyíl irányá­ban forgó erőgépről van szó. A forgódarab­nak a hátsó nyomást fölvevő két fölülete közül a hajtóközeg beáramlási oldalán fekvő fölület a kisebb, az elől lévő a nagyobb. Az út első (a, b, c) szakaszán, a centri­fugál erő a forgódarab fölületeire ható erők eredője támogatja, az út következő szakaszán ez az erő az expanzió növekedése következtében csökken, a centrifugálerő ellenben növekedik. A forgódarabot a du­gattyúhoz viszonyítva a centrifugálerő, első sorban azonban az forgatja el, hogy a hajtó­közeg nagyobb karra hat, mert a forgó darab forgástengelye a dugattyú sugárirányú középsíkjához viszonyítva, bizonyos (x) úttal el van tolva. Ekkor a henger egész kerü­letén a kerületi sebesség és a tömítő nyo­más szorzata közel állandó fog lenni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép a dugattyúdobban eltolódó forgó dugattyúkkal, melyeknek a dugattyúkat a henger felével szemben tömítő és a dugattyúk szélességén túlérő fölületek­kel ellátott forgódarabjai vannak, azáltal jellemezve, hogy a forgódaraboknak a hátsó erőnek kitett fölületei közül az a nagyobb, mely a kisebb nyomású tér­ben van. 2. Az 1. alatt védett foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a forgódarab forgás tengelye bizonyos (x) szakasszal fekszik a dugattyú középsíkján túl. (1 rajzlap melléklettel.) AUAfl TAMAMt MVCHKCAJ* 4ULAFMTC*

Next

/
Oldalképek
Tartalom