49795. lajstromszámú szabadalom • Gép a dugattyúdobban eltolható, forgó dugattyúkkal

Megjelent 1910. évi szeptember lió 39-én. MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI IF

LG HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49795. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Gép a dugattyúdobban eltolódó forgó dugattyúkkal. KRÜGER FRIGYES KÁROLY KERESKEDŐ HANNOVERBEN. A bejelentés napja 1909 junius hó 4-ike. Elsőbbsége 1908 jnlius hó 20-ika. Az eddig ismert legtöbb oly dugattyúnál, mely forgó részben eltolható és a dugattyú minden állásánál ráfekszik a henger falára, a dugattyú és hengerfal között a tömítéshez szükséges nyomást a centrifugálerő létesíti, esetleg az (A) belső térben létesített állandó gáz- vagy folyadéknyomás támogatása mellett, (t. ábra.) Ennek az a hátránya, hogy a nyomás és ennek megfelelően a kopás is rendkívül egyenetlen, amennyiben az állandó szögsebességgel forgó dugattyúk kerületi sebessége a súlypontsugarak változása következtében változó. Hogy a dugattyú az (a, b, c) úton a henger kerületére állandóan ráfeküdjék, az érintő irányú mozgás mellett még sugárirányú mozgást is végez. A dugattyú egyenlőtlen gyorsítására fordított munka a centrifugál erőt és evvel a dugattyú és henger között föllépő és a tömítést eszközlő nyomást is csökkenti, viszont a (e, d, a) úton a tömegek késleltetése által növeli. Ehhez járul még az is, hogy a hajtóközeg bevezetése helyén az (i) fölületre hat ós így a dugattyút a centrifugál erő hatása ellen a dugattyú dobba benyomja. Kitűnt már most, hogy főleg nagyobb üzemű nyomások alkalmazásánál a centrifugálerő az út első részén az előbb említett erők levonása után nem elégséges ahhoz, hogy a tömítéshez szükséges nyomást létesítse. A (z) forgódarab mellső (g) élével a hengerről kissé leemelkedik, minek következtében a hajtóközeg a forgódarab alá lép, ezt hátsó (f) éle körül elforgatja és így a dugattyút a henger faláról teljesen leemeli, tehát a tömítést megszünteti. A dugattyú útjának további szakaszán ez a nyomás az expanzió következtében egészen a légköri, illetve kondenzátornyomásig csökken, míg a centrifugál erő a létesítendő gyorsító erő csökkenése miatt növekedik és végül a dugattyút a henger falához löki. A dugattyúnak ezen leemelése sem a szögsebesség, sem .a dugattyú tömeg növelésével nem szüntethető meg, mert a centrifugál erő növekedésével (á gyorsításhoz rendelkezésre álló idő csökkenése, illetve a gyorsítandó tömegek nagyobbítása következtében) a dugattyúnak a dobban való eltolásához szükséges erő is megfelelően növekedik; ezenkívül pedig az út második felében a súrlódási munka növekedése által előidézett nehézségek legyőzhetetlenekké válnának. Ezeket a hátrányokat akként szüntethetjük meg, hogy a forgó darabokat az ezeket