49793. lajstromszámú szabadalom • Gázanalízisre szolgáló önműködő készülék
radék a bürett&nak zárófolyadékkal való megtöltése által kihajtátik. A (39) túlfolyaton át a (38) szivornya (41, 42, 43) szívókészülékébe jutó folyadék fölösleg a (38) szivornyát működésbe hozza, amely a j (2) és (3) tartányt kiüríti, míg a (31) büretta egyelőre zárófolyadékkal telve maiad. A (2) és (3) tartány kiürítése után a (41, 42, 43) szívó készülék visszalökése folytán a (45) szivornya működésbe hozatik és a (34) szelep megnyittatik, mimellet't az addig a (30) abszorbciós pipettába zárt gáz a (31) bürettába szívatik. Az (54)ben föllépő visszalökés, amely az (56) vezetéken át a (15) tartányba vitetik át, a (4) szelepet a (7) szivornya által megnyitja, mire az új gázpróba az (1) bürettába beszívatik. A (24)-ben föllépő visszalökés a (27) magastartányt kiüríti, mire az előbbi játék ismétlődik. Könnyen belátható, hogy a gáznak a bürettákból való kilépésére is a belépéshez szükséges szivornyás éisi szívókészülékes szelepeket alkalmazhatunk a gázmosópalackokkal történő egyoldalú elzárás helyett, minthcgy a szivornyák működésbehozatala minden további nélkül besorozható a kikapcsolások körébe. Ezideig a gázmaradékot a meghatározandó alkatrészek abszorbciója után azon csökkentett nyomás alatt mérték, amellyel az a mérőbürettába jut. Hogy a bürettában lévő gázmaradékot ismét atmoszférikus nyomás alá hozzuk, a büretta gázterét egy Mariotte-palack lefolyásával kötjük össze, amely úgy van beállítva, hogy a folyadék csak addig folyik ki, amíg a gáznyomás az atmoszférikus nyomásnak megfelelő. A Mariotte-palack légfcevezetőcsöve a szívókészülékkel ellátott szivornya segélyével nyitandó szelep által van lezárva. A folyadékhozzáfolyásoknak megindítására való alkalom oly kép szaporítható, hogy a bürettában a külső légnyomás által tartott folyadékoszlop nyomása a mélytartánnyal való nívókiegyenlítődéfe alkalmával azáltal fogatik föl, hogy ezen mélytartányt egy külön szállócsőben rendezzük el, vagy pedig a nívócsőben a mélytartány mellett egy kisebb nyomótartánnyal biró szállócsövet rendezünk el. A készülék működtetésére bármilyen í> lyadékot alkalmazhatunk, i Ha a büretta kiürítésére szolgáló szivornyát a zárófolyadék fölvételére szolgáló mélytartány alatt csatlakoztatjuk, a nívócsőhöz és valamivel a szivornya csatlakozási helye fölött a nívócsövet a büretta térfogatának megfelelően kibővítjük, úgy a büretta zárófolyadéka gyanánt higanyt, a büretta töltésére és kiürítésére szolgáló üzemfolyadék gyanánt pedig valamely más folyadékot, előnyösen vizet használhatunk. Az egész készülék üzembiztonságára való tekintettel legnagyobb fontossággal bír annak meggátlása, hogy a szivornyák kiürülése után a belépő levegővel együtt víz is beszívassék, minthogy ez esetben igen könnyen egy légbuborékokból és vízcsöppekből álló összefüggő láncolat képződik, amely a szivornya szállócsövébe tapad és később a szivornya időelőtti működésbe hozatalát idézi elő, ami az üzemet teljesen megzavarja. A folyadéknak ezen utánaszívását föltétlen biztossággal azáltal gátoljuk meg, hogy a szivornya szállócsövéhez kb. 5—10 cm.-nyire alsói vége fclött egy U-csövet kapcsolunk, amelynek görbülete kb. 2—4 cm.-nyire van az alsó szivornyavég fölött. Ezen a 3., 4. és 5. ábrán föltüntetett berendezésnek hatása abban van, hogy a szivornya által kiszívandó (60) tartányban lévő folyadék fölszinének az U-cső torkolata alá való sülyedése után a folyadék a leszálló (61) 17-ágban előbb oly lassan sülyed, hogy a kiürítendő tartányban lévő folyadékkal egy szinten marad, azonban az U-cső rögtön kiüríttetik, amint a folyadék a görbületig ér, mire a szivornyának a folyadékmaradékra való minden további hatása azáltal szüntettetik meg, hogy az U-csövön keresztül történő légbeáramlás folytán a szivornya lefelé irányuló (63) végében fölszívott folyadék visszadobatik és így a szivornyába való légbelépés a folyadékmaradéktól az U-cső magasságának mértékében el van távolítva. Ha a szivornyaszálló-